1. A gyakorlati vizsgafeladat jellemzői:
„Az idegenvezetői adminisztrálás” modul az idegenvezető szakképzésben részt vevők számára jelent vizsgafeladatot. Ebben a modulban tanulják meg a diákok az idegenvezetők mindennapi feladatai közül az adminisztratív munkákat. Ide tartoznak többek között a következő ismeretek: felkészülés egy adott útvonalra, idegenvezetői jelentés készítése, szolgáltatókkal való egyeztetés, referenssel folytatott megbeszélés az út indulása előtt, illetve az út lebonyolítása után, az elszámolás, szakmai anyagok összegyűjtése és a programok során tett intézkedések megtanulása. A vizsgán az életből vett szituációkat kell a diákoktól számon kérni. Olyan feladatokat kapnak, amelyek a mindennapi életben az idegenvezetői munka részét jelentik. Törekedjünk olyan, idegenforgalmilag frekventált városok, országok megjelölésére az esettanulmányban, melyeket a diákok a 1451-06 Idegenforgalom elmélet modulban tanulnak, ezáltal a vizsgán nem az adott ország vagy város feltérképezése a legfőbb feladat, hanem a már tanult ismeretek csoportosítása, alkalmazása az adott szempontok alapján.
Az „idegenvezetői adminisztrálás” modul két vizsgafeladatból áll. Az írásbeli vizsgafeladat egy konkrét idegenvezetői jelentés elkészítését írja elő. A gyakorlati feladatsorban tehát ezt a feladatot már nem kell számon kérnünk. A gyakorlati vizsgarész a többi szakmai kompetencia és feladat számonkérésére irányul. Javasoljuk legalább 10 különböző gyakorlati feladatsor összeállítását, mellyel a gyakorlati feladatprofil teljes egészében lefedhető.
1.a) A mintafeladatban mérhető kompetenciák:
A feladatprofil alábbi feladatainak mérésére, értékelésére alkalmas a mintafeladat:
A mintafeladatban a tanulónak be kell mutatnia, hogy egy konkrét idegenvezetésre hogyan készül fel. Az adott feladatban egy egynapos kirándulás keretében múzeumokat és látnivalókat kell ismertetnie. A kézhez kapott feladatban az elolvasás után számítógép segítségével vázlatot készít a turisták számára elhangzó ismertetőjéhez, és ehhez az internetet is használhatja. A rendelkezésre álló idő alatt összegyűjti azokat az információkat, amelyekre az idegenvezetés alkalmával szüksége lesz. A feladat megoldása után lemérhető, hogy a vizsgázó tudja-e, milyen információkat kell közölnie a turistacsoporttal. Ezáltal tehát mérni tudjuk a felkészül az úti célra feladatot. A felkészülés során különböző szakmai anyagokat gyűjt össze az internet segítségével. Utánanéz a programban szereplő múzeumok tárlatainak és nyitvatartási idejének. A feladat megoldása közben folyamatosan gyűjti a szükséges információkat és a helyi ismereteket, ezáltal tudjuk mérni a szakmai anyagokat gyűjt és a bővíti és aktualizálja helyismeretét feladatot.
Az alábbi szakmai ismeretalkalmazások mérésére, értékelésére alkalmas a mintafeladat:
A feladatprofil mellett a szakmai ismeretek mérése is fontos szerepet játszik a modul záróvizsgáján. A szakmai ismeretek közül a feladat megoldása közben a vizsgázónak tudnia kell, mit jelent az utazási iroda és az idegenvezető kapcsolata, együttműködése. Azaz melyek azok az információk, melyeket az utazási irodának kell megadnia, és melyek azok, amelyeket az idegenvezetőnek kell beszereznie. A feladat tehát alkalmas a szálloda, utazási iroda és idegenvezető kapcsolata, együttműködése szakmai ismeretek mérésére. A kiutazó csoportnál tudnia kell a határátlépés aktuális szabályait, előírásait, így mérni tudjuk a turizmust érintő jogszabályok ismerete és alkalmazása szakmai kompetenciákat. Az információk összegyűjtése alkalmával ismeri az idegenforgalom rendszerét és kapcsolatait, tehát tudja, mely információkat hol keresheti. A turizmus rendszere és kapcsolata szakmai ismeretet tudjuk ez által lemérni.
Az alábbi szakmai készségek mérésére, értékelésére alkalmas a mintafeladat:
A feladat megoldását számítógéppel kell elkészíteni a vizsgázónak, és a megoldás közben az internetet is használja. A feladatmegoldás lehetővé teszi a következő szakmai készségek mérését: ECDL 3. m. Szövegszerkesztés; ECDL 4. m. Táblázatkezelés és ECDL 7. m. Információ és kommunikáció, és az irodatechnikai eszközök használata. Az anyagok gyűjtése közben szakmai szövegeket olvas, tájékozódik az interneten, és közben szakmai szókincsére, illetve idegen nyelv tudására is szüksége van. Az információk összegyűjtése közben mérhetők a következő szakmai készségek: olvasott köznyelvi szöveg megértése; olvasott szakmai szöveg megértése; idegen nyelvű olvasott szöveg megértése. A szakmai oldalak olvasása közben nem kerülhető el a szakmában használt jelek, ábrák értelmezése sem, hiszen ez is rengeteg információt tartalmaz az idegenvezető számára, így ezzel a feladattal mérhető a turizmusban jellemző piktogramok értelmezése szakmai készség is. A program áttekintése után kiderül számunkra, mennyire tud tájékozódni az interneten, a szükséges információkat hol keresi, és hogyan hasznosítja a vázlat összeállításához. Mérni tudjuk a tájékozódás szakmai készségét is. A feladat megoldását szóban ismerteti a diák, megítélhetjük, hogy a szakmai kifejezéseket hogyan használja a feladat megoldása közben. A szóban elhangzó felelet alapján értékelhetjük a köznyelvi beszédkészségét és szakmai nyelvű beszédkészségét.
Az alábbi személyes, társas és módszerkompetenciák mérésére, értékelésére alkalmas a mintafeladat:
A vizsgázó elkészíti a feladat megoldásához szükséges anyagokat, ehhez azonban jó felfogóképességre van szükség. Kiderül számunkra, hogy megértette-e a feladatot vagy sem. A feladat végrehajtása közben képes-e önmagát kontrollálni, vagyis folyamatosan tudja, hol tart a megoldás közben. Ezáltal mérhető a vizsgázó diák felfogóképesség és kontroll (ellenőrző képesség) módszerkompetenciája. A mintafeladatban a legfontosabb a programmal kapcsolatos információk összegyűjtése, ezért értékelhetjük az információgyűjtés módszerkompetenciát is. A megoldás alatt fontos, hogy a tanuló felismerje, milyen helyzetekbe kerülhet a csoport az idegenvezetés alkalmával. Milyen kérdéseket tehetnek fel a turisták majd neki. Az alapos átgondolás segít a helyzetfelismerésben, így biztos, hogy a szükséges információkat gyűjti össze a tanuló. Ha nem ismeri fel az adott helyzetet, szituációt, akkor nem tudja pontosan végrehajtani a feladatot sem. Mérhető tehát a helyzetfelismerés módszerkompetencia.
A vizsgázó diák személyes kompetenciáit is értékelnünk kell. A feladat végrehajtása közben láthatjuk, hogyan szervezi a munkáját, képes-e felelősségteljesen, önállóan átgondolni tevékenységét, megszervezni a felkészülési idő alatt a végrehajtandó feladatait. Az információk halmazából neki kell kiválasztania azokat, amelyeket elmond majd a csoport tagjainak, tehát munkája közben állandóan döntéseket kell hoznia. Döntéseinek végeredménye lesz a vázlat, amit a feladatmegoldás után szóban ismertet a vizsgabizottsággal. A vázlat anyagából kiderül számunkra, hogy jól döntött vagy sem. Vagyis mérni tudjuk a felelősségtudat, szervezőkészség és döntésképesség személyes kompetenciákat. A feladat végrehajtása közben kiderül, mennyire pontosan és precízen dolgozik. A vázlat teljes egészében lefedi-e a programajánlatot, minden múzeumról, látnivalóról összegyűjtötte-e az idegenvezetéshez szükséges adatokat és ezek megegyeznek-e a programajánlattal? Ezzel értékelhetjük a precizitás és pontosság személyes kompetenciáját.
A feladat végrehajtása közben a vizsgázó társas kompetenciáit is értékelnünk kell. Az írásbeli feladat végrehajtása során kiderül a vázlat formai megjelenéséből, hogy mennyire ért a prezentációhoz. Értékelhetjük a prezentációs készség társas kompetenciáját. A vizsgázó szóbeli és írásbeli munkája alapján jól mérhető a fogalmazókészség és a tömör fogalmazás készsége társas kompetenciák.
1.b) A feladat végrehajtásának körülményei:
A feladat végrehajtásához a tanulóknak szükségük van számítógépre, internet- összeköttetésre, illetve nyomtatási lehetőséget is biztosítani kell számukra, ezért a gyakorlati feladatot tanirodában vagy számítástechnikai szaktanteremben kell végrehajtani. A tanulók a szaktanár által elkészített feladatlapok közül húznak egyet, melyen a konkrét feladat és az adott feladathoz tartozó információvázlat, illetve mellékletek szerepelnek. A tanár mindig kérdezze meg a vizsgázó diákot, érthető-e a feladat, tudja-e pontosan, mit kell végrehajtania, és tisztában van-e azzal, hogy mennyi idő áll a rendelkezésére. Amennyiben a tanuló nem érti pontosan a saját feladatát, 2-3 szakmai szóval segítséget adhatunk az elinduláshoz, de a feladat megoldása közben nem segíthetünk neki.
A bécsi kirándulás programját a szaktanár előre összeállítja. A diákoknak ehhez a kiránduláshoz kell összegyűjteni azokat az információkat, melyeket majd az idegenvezetés alkalmával ismertetnek a csoporttal, illetve a saját munkájukhoz nyújtanak segítséget. Az információk összegyűjtéséhez, rendszerezéséhez, a szükséges anyagok kinyomtatásához 50 perc, az elvégzett munka szóban történő összefoglalására 10 perc áll rendelkezésükre. A vizsgázók számítógéppel készítik el a felkészülés vázlatát, majd az elkészítés után kinyomtatják, és szóban elmondják a vizsgabizottságnak, hogy milyen információkat, és miért közölnek a csoporttal. Az elkészített vázlatot mint vizsgadokumentációt meg kell őriznünk.
2. A feladat részletes leírása
A vizsgázónak átadott feladatlap tartalma:
A Napsugár Utazási Iroda arra kéri Önt, mint idegenvezetőt, hogy csoportjukat kísérje el egy 1 napos bécsi kirándulásra. Mutassa be, hogyan készül fel erre a kirándulásra a mellékletben található program alapján! Milyen anyagokat gyűjt össze a csoport számára? Készítse el a saját idegenvezetésének a vázlatát! A feladat megoldásához internet is használható.
Az információtartalom vázlata:
Felkészül az úti célra
Szakmai anyagok gyűjtése
Ausztria bemutatása
Bécs bemutatása
A programban szereplő nevezetességek ismertetése
A határátlépés tudnivalói
Melléklet: a kirándulás programja
Programajánlat:
Csoport neve: Bécsi utazók
Indulás időpontja: 2008. október 28. (1 napos kirándulás Bécsben)
Szervező iroda: Napsugár Utazási Iroda Budapest, Rákóczi út 45.
Csoport létszáma: 30 fő + 1 idegenvezető
Közlekedési eszköz: autóbusz
Ellátás: önellátó
Program:
Indulás: 6.00 Budapest, Stadion autóbusz-pályaudvar 3-as kocsiállás
Érkezés Bécsbe kb. 9 órakor
10.00 Hofburg megtekintése helyi idegenvezetővel. Az Ön feladata a tolmácsolás.
12.00 Kapucinusok temploma (Kapuzinerkirche)
13.00 Szent István-székesegyház (Stephansdom)
Rövid ebédszünet, séta a belvárosban
16.00 A schönbrunni kastély megtekintése helyi idegenvezetővel. Az Ön feladata a tolmácsolás.
19.00 Indulás Budapestre
Hazaérkezés körülbelül 22.00 órakor Budapest, Puskás Ferenc Stadionhoz
3. Javítási, értékelési útmutató a feladat értékeléséhez:
A feladat megoldása, értékelése:
A feladat megoldásához használható eszközök, melyet az iskola biztosít: számítógép, internetkapcsolat, nyomtató. A tanulónak saját íróeszközről kell gondoskodnia.
A tanuló a feladatlap kihúzása után elolvassa azt és a mellékletként kapott programot. A tanulónak értelmeznie kell az információgyűjtés fogalmát, mit is jelent ez egy idegenvezető számára. Átgondolja, milyen vázlatot kell készítenie, ami segíti őt az idegenvezetés során. A csoport Ausztriába, Bécsbe kirándul. Az első információ, melyet össze kell gyűjteni, a határátlépésre vonatkozik. Már tanulmányai során is megtanulta, hogy az Európai Unió állampolgárai milyen feltételekkel léphetik át az ország határát, ezeket az információkat kell röviden rögzítenie a vázlatban. Amennyiben nem biztos a megtanult ismereteiben, megnézheti a Vám- és Pénzügyőrség honlapján az internet segítségével, ekkor azonban tudnia kell azt, hogy hol keresse a hiányzó adatokat. A határátlépés legfontosabb feltételeit még indulás előtt ismertetnie kell a csoporttal. Amennyiben a vizsgázó az uniós állampolgárokra vonatkozó határátlépési feltételeket elmondja, és azokat hiánytalanul ismerteti, maximálisan 10 ponttal értékelhetjük a teljesítményét.
Az első lépés Ausztriáról a legfontosabb információk, adatok összegyűjtése. Ne legyen túl részletes a mondanivalója, de mindenképpen térjen ki a közös múltunkra és az osztrák – magyar kapcsolatokra fektessen hangsúlyt. Az ország bemutatását út közben a határ felé el tudja mondani. A vizsgázó által ismertetett információk alapján döntjük el, hogy a legfontosabb adatokat és tudnivalókat gyűjtötte-e össze az adott országról. Amennyiben sikerült ezt szépen, a teljesség igényével megtennie, úgy maximálisan 5 pontot adhatunk erre a teljesítményrészre.
A következő információk a városról kell, hogy szóljanak, azaz Bécsről: a város jelentőségéről, néhány adat történelméről és nevezetességeiről. A vizsgázó próbálja meg a turisták kíváncsiságát felkelteni a város iránt már a megérkezés előtt. Főleg magyar vonatkozású adatokat gyűjtsön össze, melyek aktualitásokat is tartalmazzanak. Mutasson be olyan látnivalókat, amelyek megnézésére most nem kerül sor, de más alkalommal érdemesnek tartja a megtekintésre. Amennyiben a vizsgázó fel tudja kelteni érdeklődésünket a város iránt, és fontos aktuális információkat ismertet, jutalmazhatjuk a maximális 10 ponttal.
A város bemutatása után megnézi az adott programot, és ezzel kapcsolatos információkat, gyűjt össze. A Hofburg az első múzeum, melyet a csoport meglátogat. A múzeummal kapcsolatos adatokat keresi meg az interneten, nyitvatartási idejét, belépőjegyárakat, az éppen aktuális kiállítást, melyet a csoport meg fog tekinteni. A Hofburg látogatása helyi idegenvezető segítségével történik, az idegenvezető tolmácsolja az elmondottakat. Erre azonban fel kell készülni, röviden a vázlatban írja le a kiállítás jellemzőit. Mit tekintenek majd meg? Milyen információk találhatóak a múzeumról és a kiállításról az interneten? A kívánt információk egy része valószínűleg idegen nyelven található meg, így használnia kell idegennyelv-tudását is. A felkészülés közben idegen nyelvű anyagokat gyűjt össze és fordítja le saját anyanyelvére.
A következő állomás a Kapucinusok temploma. Meg kell néznie a távolságot és azt, hogy milyen útvonalon ér majd oda. A templom nyitva tartása, látogathatóságának feltételei, illetve a belépőjegyek árai a legfontosabb információk közé tartozik, ez semmi esetre se maradjon ki az adatok közül. Gyűjtött információkat a templom történetéről és a templomban található látnivalókról? Fontos, hogy a magyar csoportot érintő érdekességeket, adatokat gyűjti össze, vagy csak általános dolgokat ír le. A vázlatban nem kell, hogy oldalak szerepeljenek, mivel nem ez a cél, hanem azt mérjük fel, mennyire képes tájékozódni a rengeteg információ halmazában. Az adatok között tud-e különbséget tenni, melyek fontosak egy adott szituációban, illetve melyekre nincs szükség?
A csoport következő állomása a Szent István-székesegyház. Ez egy sokak számára ismert műemlék, lehet hogy már többen jártak is ezen a helyen. Itt is fontos a nyitva tartás, a belépő-jegyek árai, a belépés feltételei. Tudjon olyan információt mondani, ami azok számára is új, illetve érdekes, akik már egyszer meglátogatták a Szent István-székesegyházat.
Az utolsó állomás a schönbrunni kastély. Az alapinformáció itt is a nyitvatartási idő, a belépőjegyek árai, a belépés feltételei. El kell dönteni, hogy a rendelkezésre álló idő alatt mit fog megmutatni a csoportnak. Nagyon sok információ közül kell kiválasztania azokat, melyek majd elhangzanak. A helyi idegenvezetővel tett látogatás alkalmával neki kell tolmácsolnia, ezért a kiállítás anyagát át kell tanulmányoznia, és erről rövid ismertetőt kell adnia a saját turistacsoportja számára. A vizsgázónak minden múzeumról és műemlékről kell egy rövid ismertetőt írnia a vázlatában. Amennyiben nem hagyott ki egyetlen állomást sem, és a program minden egyes állomásáról gyűjtött adatokat és információkat, akkor kaphat maximális 10 pontot.
Az elhangzott és leírt információkat értékelnünk kell. Az adatok esetében vizsgáljuk meg, mennyire lényeges szakmai információk ezek. Tartalmazza-e a vázlat a következőket: nyitvatartási idők, belépőjegyek árai, útvonal két program között? Mennyire naprakészek az adatok, érdekesek az információk, figyelemfelkeltésre törekedett-e vagy sem, kitért-e magyarokkal kapcsolatos történelmi és aktuális eseményekre? Az idegenvezetést le lehet bonyolítani a leírt és elhangzott adatok segítségével? Hol vannak esetleg hiányosságok? A tanuló figyelme mennyire terjedt ki az apró részletekre, vagy csak elnagyolta a kérdést és felszínes információkat és adatokat gyűjtött össze? Helyi ismereteket tartalmaz-e a vázlat, vagy azokat kihagyta a programra való felkészülés kapcsán? A fent említett szempontok figyelembevételével adhatunk maximálisan 25 pontot az úti célra történő felkészülésre, szakmai anyagok gyűjtésére és az aktualizált helyi ismeretekre, hiányosságok esetén természetesen arányosan kevesebb pont adható.
A vázlat ismertetése közben a vizsgázó diák köznyelvi és szakmai szókincse is lemérhető abból, hogy milyen szavakat és kifejezéseket használ. A szakmai szókincs használatára maximum 10 pontot adhatunk.
A vázlatot a vizsgázóknak számítógéppel kell megszerkeszteniük, ismerniük kell a számítógépes programokat, eszközöket, a számukra fontos adatok rendszerezésének módjait, és a vázlat formai megjelenésére is figyelniük kell. Így komplex módon tudjuk felmérni számítástechnikai tudásukat. Az irodatechnikai eszközök pontos használatára 5 pontot, a szövegszerkesztésre, a vázlat formai megjelenésére maximálisan 15 pontot adunk
Végül a feladat végrehajtása során a tanuló személyes, társas és módszerkompetenciáit is értékeljük. Személyes kompetenciák közül a mintafeladat alkalmas arra, hogy mérjük a tanuló precizitását, felelősségtudatát, szervezőkészségét, döntésképességét és pontosságát. A személyes kompetenciákat a feladat megoldása közben tanúsított magatartásából, illetve az elkészített vázlatból egyaránt lemérhetjük, ezekre maximálisan 5 pontot adunk.
A társas kompetenciák közül mérhetjük a végrehajtás során a prezentációs készséget, hogyan tudja a vázlatot formailag a vizsgabizottság számára illusztrálni, a tömör fogalmazás készségét, hiszen a vázlat írása közben főképpen erre van szükség, a kifejezésmódban viszont a fogalmazókészség is jól lemérhető. A társas kompetenciákra összesen 3 pont adható.
A módszerkompetenciák közül értékelhetjük a felfogóképesség, információgyűjtés, kontroll és helyzetfelismerés kompetenciák használatát, melyekre összesen 2 pontot adunk.