1. A gyakorlati vizsgafeladat jellemzői:
„Az idegenvezetés gyakorlata" modul az idegenvezető szakképzésben részt vevők számára jelent vizsgafeladatot. A vizsgán arról adnak számot, mennyire sikerült elsajátítani az idegenvezetést a gyakorlatban, egy adott csoportot hogyan tudnak kalauzolni abban a városban, illetve településen, ahol ennek a gyakorlatát elsajátították. A vizsgázó a településen található nevezetességeket mutatja be a vizsgabizottságnak a gyalogos idegenvezetés alkalmával, úgy, mintha éppen egy csoportot kalauzolna. Autóbuszos idegenvezetés is része a gyakorlati vizsgának, melyen a képző iskola közvetlen kistérségében található nevezetességeket ismerteti a vizsgázó. A modul vizsgarésze a művészettörténeti, országismereti és idegenforgalmi ismeretek tananyagrész számonkérése is, mely központi tételsor alapján történik.
A vizsgarészhez tartozó gyakorlati feladatot idegen nyelven kell teljesíteni. A gyakorlati feladatsor összeállításánál arra kell törekednünk, hogy a teljes feladatsor fedje le a követelménymodulnak a gyakorlati tevékenység során mérhető összes kompetenciáit. Javasoljuk, hogy legalább a vizsgázók számának megfelelő gyakorlati tételsort állítsunk össze, mind a gyalogos, mind az autóbuszos városnézéshez. A feladatok teljesítése közben a csoport a várost, illetve a kistérséget tekinti meg, és minden vizsgázónak más feladatot kell adnunk. Csak így valósítható meg, hogy reálisan tudjuk értékelni a teljesítményüket, hiszen mindenki más épületet, múzeumot, illetve műemléket mutat be. A vizsga útvonalát is ehhez kell igazítani.
1.a) A feladat végrehajtásának körülményei:
A feladat végrehajtása az adott településen a szaktanár által kijelölt idegenvezetés útvonalán történik. A tanulók és a vizsgabizottság tagjai a vizsgaútvonal első állomásánál vagy az oktatási intézményben találkoznak. A vizsga kezdetekor a szaktanár a vizsgaelnök jóváhagyása után kihirdeti a gyakorlati vizsga útvonalát, amelyhez a tanulók nevei kerülnek kihúzásra. Az első tanuló, akinek a nevét a vizsgaútvonal első feladatához kihúzták, kap 5 perc felkészülési időt. Ez a pár perc elegendő ahhoz, hogy átgondolja, mit mondjon, és hogyan vezesse a csoportot. A vizsgázók számára az útvonal nem ismeretlen, hiszen a felkészülés során annak minden épületét, múzeumát, műemlékét megismerték. Az első vizsgázó felelete előtt kerül sor a második vizsgázó nevének kihúzására, aki addig készülhet az útvonal második szakaszának idegenvezetésére, amíg az első állomás bemutatása zajlik. Az első vizsgázó felelete után a második automatikusan átveszi a csoport vezetését, és indul a következő állomásra. Így a felelők számára mindig annyi felkészülési idő áll rendelkezésre, amennyi alatt az előző vizsgázó a saját idegenvezetését tartja. A vizsga során semmilyen segédeszköz nem használható.
1.b) A mintafeladatban mérhető kompetenciák:
A feladatprofil alábbi feladatainak mérésére, értékelésére alkalmas a mintafeladat:
A mintafeladatban a tanulónak be kell mutatnia az adott szituációt. A csoport a feladatban szereplő épület előtt áll és arra vár, hogy az idegenvezetőtől kapjon meg minden fontos információt, és választ az őt érdeklő kérdésekre, és így műveltsége gyarapodjon. Mérhetjük tehát az ismerteti az ország természeti, építészeti, kulturális vonzerejét és a műemlékeket mutat be feladatokat. Az épület bemutatása közben gyalogos városnézést tart, így a gyalogos és/vagy buszos városnézést tart feladatot is számon kérjük. Az épület bemutatása közben feladata, hogy jó légkört és hangulatot is teremtsen, hiszen e nélkül nem figyelnek rá a turisták. Idegenvezetés közben a vendégek által feltett kérdésekre is válaszolnia kell, meg kell hallgatnia észrevételeiket, és ezekre reagálnia kell. Így mérni tudjuk a kérdésekre válaszol, tájékoztat, meghallgat és a jó légkört, hangulatot teremt feladatokat.
Az alábbi szakmai ismeretalkalmazások mérésére, értékelésére alkalmas a mintafeladat:
A feladatprofil mellett a szakmai ismeretek mérése is fontos szerepet játszik a modul záróvizsgáján. A mintafeladat alkalmas arra, hogy mérje azt, hogy a vizsgázó mennyire tudja felhívni a vendégek figyelmét, illetve képes-e annak fenntartására. Így értékelni tudjuk a szakmai kompetenciák közül a vendég figyelmének felébresztése, fenntartása ismeretalkalmazást. Az idegenvezetés közben a diákoknak alkalmazniuk kell módszertani ismereteiket. Ezzel mérhetjük az idegenvezetés gyakorlati feladatai és a városnézés módszertana szakmai kompetenciákat. A városnézés közben a szakmai kompetenciák közül mérni tudjuk mind az idegenvezetői magatartás és protokoll ismerete és alkalmazását, mind az etikett, protokoll ismeretek alkalmazását. A feladat végrehajtása idegen nyelven történik, ezért egyértelmű, hogy értékelni tudjuk a vizsgázó diákok szakmai készségei közül az idegen nyelvű beszédkészségét.
Az alábbi szakmai készségek mérésére, értékelésére alkalmas a mintafeladat:
Az idegenvezetés közben a diáknak állandóan követnie kell a csoport reakcióit a különböző szituációkban. (Érdekli a közönséget, amit beszélek? Megértik, amit mondani szeretnék? Kéréseimet teljesítik?) Ezekre oda kell figyelnie és reagálnia magatartásával, beszédével, hangsúlyaival és gesztusaival. Önmagát is állandóan kontrollálnia kell. (Mit mondott már el? Mire kell, hogy figyeljen az egyes épületrészek bemutatásánál?) Az előbbiekben felsoroltak miatt érthető tehát, hogy jól mérhetjük a vizsgázó diák módszerkompetenciái közül a kontrollt (ellenőrző képesség) és helyzetfelismerést.
Az alábbi személyes, társas és módszerkompetenciák mérésére, értékelésére alkalmas a mintafeladat:
A vizsgázó diák személyes kompetenciáit is értékelnünk kell. A feladat végrehajtása közben láthatjuk, hogyan szervezi a munkáját, képes-e felelősségteljesen, önállóan átgondolni tevékenységét, megszervezni a végrehajtandó feladatait. A szituáció közben is értékelhetjük, hogy mennyire szervezetten és felelősségteljesen dolgozik. Tehát mérni tudjuk a felelősségtudat és szervezőkészség személyes kompetenciákat. A feladat végrehajtása közben kiderül, hogy mennyire precíz a vizsgázó, megfelelő részletességgel mutatja-e be a helyszíneket, ügyelve a turisták befogadóképességére. Így jól mérhető a pontosság és a precizitás személyes kompetencia. Az épület bemutatása közben számos apró, de fontos döntést kell hoznia (Merre vigyem a csoportot, mit mutassak be nekik?) Főleg, ha előre nem látható ok miatt változtatnia kell a programon. Mindezt úgy kell megtennie, hogy a vendégek ebből semmit ne vegyenek észre, vagyis meg kell tudnia őrizni az érzelmi stabilitását. A viselkedéséből tehát értékelhető a döntésképesség és érzelmi stabilitás, kiegyensúlyozottság személyes kompetenciák.
A feladat végrehajtása közben a vizsgázó társas kompetenciáit is értékelnünk kell. Az idegenvezetés közben egyértelműen kirajzolódik, hogy a vizsgázó diák mennyire rugalmasan tud reagálni a csoport feltett kérdéseire, tehát milyen a kommunikációs készsége. Ezáltal mérhetjük a társas kompetenciák közül a kommunikációs rugalmasságot és az interperszonális rugalmasságot. A műemlék bemutatása közben figyeljük, hogy a vizsgázónak mennyire igényes a nyelvhasználata, világosan, érthetően fejezi-e ki magát. Így pontozni tudjuk a fogalmazókészség és tömör fogalmazás készsége személyes kompetenciákat is.
2. A vizsga leírása A vizsgázónak átadott feladatlap tartalma:
Mutassa be csoportjának a választott idegen nyelven az Egri Bazilikát!
Az információtartalom vázlata:
- területi elhelyezkedés
- tervezésének, építésének története
- építészeti stílusa, jellemzői
- belső freskók és festmények
- helyiségek a Bazilikában
3. Javítási, értékelési útmutató a feladat értékeléséhez:
A tanuló az idegenvezetés gyakorlata során egy konkrét műemléket, múzeumot, templomot mutat be. Ehhez bele kell élnie magát abba a szituációba, mintha egy utazási iroda megbízásából kalauzolná a csoportját. Az idegenvezetés elején be kell mutatkoznia, és ismertetnie kell az adott programot. Már az első percekben fel kell keltenie a csoport figyelmét az adott vizsgaútvonal iránt. Arra kell törekednie, hogy beszédtempója, intonációja legyen a csoport minden tagja számára érthető és hallható. Az idegenvezetés során be kell tartania az illemszabályokat a csoport megszólításánál és az utasítások közben is. Ezek legyenek egyértelműek, hogy mindig mindenki tudja mi a teendője. Ezeket figyelembe véve pontozzuk a vizsgázót. Amennyiben az intonációja megfelel az elvárásoknak maximum 5 pontot, ha betartja az összes rá vonatkozó illemszabályt, akkor maximum 10 pontot, és ha a csoportot is jól irányítja, ugyancsak maximum 10 pontot adhatunk.
A Bazilika bemutatása közben szakmai tudását is pontozzuk. Az épület közvetlen környezetének bemutatása, elhelyezkedésének ismertetése 5 pontot ér akkor, ha elmondja, hogy éppen hol tartózkodik a csoport és hol található a Bazilika, milyen más kulturális látnivaló található a közvetlen közelében. A templom történetének, építési körülményeinek részletes ismertetéséért maximum 10 pontot kaphat. Fontos, hogy az előadásából derüljön ki, hogy ismeri az alapítás körülményeit, tervezőjét, építtetőjét, az építéshez kapcsolódó történetet, érdekességeket.
Az építészeti stílus bemutatása - néhány konkrét példával illusztrálva - úgy történjen, hogy a turisták megértsék, miért is klasszicista stílusú a Bazilika, mert így később más épületeken is felfedezhetik ugyanezeket az építészeti jellemzőket. Nagyon fontos tehát, hogy a tanuló ne csak el tudja mondani, hanem tudja szemléltetni is az építészeti stílusokat. Ha ez sikerül, akkor a maximális pontszám, azaz 10 pont adható. Hiányosságok esetén természetesen arányosan kevesebb.
Az épület belső bemutatása sem egyszerű feladat. A diákok a felkészülés során részletesen megtanulják a festmények és freskók készítőit, témáit, jellegzetességeiket. Az idegenvezetés során a diáknak tudnia kell az elsajátított ismeretei között szelektálni. A leglényegesebb, legérdekesebb és legfontosabb információkat kell közölnie a csoporttal, úgy, hogy ez élményt és új ismereteket jelentsen a turisták számára. Az értékelésnél mindig figyeljünk arra, hogy a legfontosabb adatok, információk elhangzottak-e vagy sem! Amennyiben lényeges dolgok maradtak ki a feleletből, arányosan kevesebb pontot adjunk a maximális 10 pontból a vizsgázó diáknak.
A Bazilika egyéb helyiségeit is bemutatja a vizsgázó. Lehetséges, hogy az idegenvezetés közben mindegyiket nem tudja bemutatni, de legalább a legfontosabb információkat elmondja ezekről és azt is közli a csoport tagjaival, hogy mikor és hogyan lehet az egyéb helyiségeket látogatni. Tehát az idegenvezetés során kiderül, hogy ismeri a nem látogatható helyiségeket is. Amennyiben átfogó képet adott a templom összes helyiségéről, megadhatjuk a maximális 10 pontot, hiányosságok esetén arányosan kevesebbet.
A vizsgázó a feleletét idegen nyelven adja elő. E közben figyeljük a szókincsét, szóhasználatát, beszédkészségét, választékos előadását, fogalmazási készségét is értékeljük. Az idegen nyelvű beszédkészségére maximum 10 pont adható. A helyszínen a csoport vezetése közben megfigyelhetjük tájékozódási képességét is: ismeri-e az adott műemlék kialakítását, belső elrendezését és milyen útvonalon vezeti a csoportot? A tájékozódását maximum 10 ponttal jutalmazhatjuk.
Értékeléskor a személyes, társas és módszerkompetenciákat is pontozzuk.
A tanulónak úgy kell bemutatnia egy gyalogos és autóbuszos idegenvezetést, mintha egy utazási iroda megbízásából vezetné a csoportot és így kell megfelelnie az elvárásoknak.
Elsőként az utasok köszöntése, majd a program és a viselkedési szabályok ismertetése a feladata. A mintafeladatban az Egri Bazilikát kell bemutatnia, tehát fontos, hogy a vendégek is tudják, milyen előírásokat kell betartaniuk a templom meglátogatása közben. Az idegenvezetés során a vizsgázó diákok magatartását, módszertani ismereteit és szaktárgyi tudását értékeljük. A tanuló idegenvezetés közben hangosan, jól érthetően artikulálva beszéljen, úgy hogy a csoport minden tagja jól hallja és megértse az elmondottakat. Fontos, hogy rámutat-e arra, amiről beszél. Beszédtempóját, hangsúlyozását is értékelni kell, hiszen az interperszonális kommunikációban ennek nagy szerepe van. Az értékelésnél nagyon fontos még a vizsgázó előadásmódja is, s az, hogy mennyire tudja felkelteni a hallgatóság figyelmét, érdeklődését könnyen megjegyezhető, élményt adó történetekkel, melyekre a későbbiekben is emlékezni fognak. Az útvonal összeállítását a helyszín sajátosságait figyelembe véve kell elvégeznie.
A vizsgázó magatartásából értékelhetjük a társas kompetenciákat (interperszonális kommunikáció, tömör fogalmazási készség, kommunikációs rugalmasság, fogalmazókészség), melyekre összesen 3 pontot adunk. A személyes kompetenciákat (precizitás, érzelmi stabilitás, kiegyensúlyozottság, felelősségtudat, szervezőkészség, döntésképesség és pontosság) is pontozzuk maximálisan 5 ponttal. Végül a módszerkompetenciák (helyzetfelismerés, kontroll) értékelése zárja a sort összesen 2 ponttal.