12. tétel

A turizmus forgalma a piacon a piac eszközeivel bonyolódik le. Mindazon piaci kategóriák hatnak rá, amelyek más vállalkoizásokra is hatnak. Az ifo-i piac a piaci viszonyok változásaira nagyon érzékenyen reagál.

Az ifo-i piac fogalma: a piac szűkebb értelemben az eladók és a vevők találkozóhelye, ahol az árukat és szolgáltatásokat a pénz közvetítésével kicserélik. Így piacnak számít az üzlet, az utazási iroda, ezek kirendeltségei, bázisai, fiókirodái. stb. Tágabb értelemben az üzleti események és a létrejövő adásvételi ügyek összessége.

Leegyszerűsítve: az ifo-i piac a turistákat fogadó helyek kínálatának találkozása a külső helyek keresletével, amely meghatározott területen és üzleti kapcsolatkomplexumokon keresztül jön létre.

Kategóriái:

1., az utazásra, kikapcsolódásra és változatos élmények keresésére irányuló ifo-i kereslet.

2., Az ifo-i fogadóhelyek, javak és szolgáltatások kínálata

3., Az ifo-i javak és szolgáltatások ára.

Kereslet:    egy tényezős (turista), világpiacorientált, mobilitás, elkézelések, motivációk

                        átalakíthatók, mindig más a szerkezet, amihez alkalmazkodni kell

Kínálat:     több tényezős: utazási irodák ajánlatai, világpiacorientált, mobilitás, létrehozása

                        esetenként kockázatosa vállalkozás, mindig újítást, fejlesztést kíván, fontos a

                        motiváció, a primer-, szekunder-, tercierkör megcélzása

Ár:        Az árszínvonal, az árfolyampolitika az ifó piacon:

            -     Az ár szintjének változása, mértéke, iránya, gyakorisága befolyásolja a devizabevételt, a

      nemzetközi versenyképességet és az országonkénti kapcsolattartást

-         a fő küldő országok gazdasági helyzete liberalizálódása, a kínálat bővülése nyomán az ár fontos motíum lett

-         az országok ár-bérviszonyai, az adópolitika nagy mértékben befolyásolja az ifó kereslet-kínálat alakulását

-         a valuta leértékelése: export ösztönző, import korlátozó

-         a valuta felértékelése: import növelő, export csökkentő

Sajátosságai:

-         Teljes komplexitásában a szolgáltatások piaca

-         szolgáltatásai nem szállíthatók és nem tárolhatók

-         elvont, azaz nem anyagi, nem látható és nem megfogható fogyasztási termék

-         a fogyasztás nem cél, hanem eszköz

-         a turista nem célja érdekében, hanem létfenntartása és annak minősége miatt fogyaszt

-         a kereslet térben és időben elkülönül a kínálattól

-         az ifo-i piac jellegében világpiac

-         a potenciális vásárlók az elfogyasztani kívánt szolgáltatást előzőleg nem láthatják, kipróbálásukra nincs lehetőségük.

-         A kínálat a reklám útján találkozik a kereslettel.

-         A kereslet egytényezős, míg a kínálat soktényezős: a tényleges kereslet a turzimus alanyának valamely helyen való megjelenésével kezdődik, aki az ott lévő sok kínálati tényező közül meghatározott ideig és vásárlóerejének mértékéig elégíti ki igényeit.

Csoportosítása:

-         az ifo-i kereslet országhatáron való áthaladása szerint: belföldi és külföldi piacról beszélhetünk

-         az ifo-i piac színvonal szerinti osztályozása alapján: luxus-, illetve exluzív, átlagos, tömeges igényeknek megfelelő piacok különíthetők el.

Milyen új ifo motivációk válhatnak fontossá az elkövetkezendő években?

Zarándok, Vallásturizmus:

Ha az utazásokat motiváció szerint csoportosítjuk, akkor a Vakációs turizmus egyik motivációja között szerepel a zarándok, vallásturizmus.

Jellemzői:

-         kegyhelylátogatások

-         zarándoklások (Róma-katolikus, Mekka-iszlám)

-         jól szervezhető

-         tömeges, rövid tartózkodási idővel jár

-         komplexitás nincs a legmagasabb fokon (csoportok összetartanak, biztosítják egymásnak a szállást)

-         lelki indíttatású, nincs igény magas szintű szolgáltatásra.

Világszerte egyre jelentősebb igény mutatkozik a vallásturizmusra. Ettől az ötlettől vezérelve született meg a Mária út program, mely  az ausztriai Mariazelltől  az erdélyi Csíksomlyóig  hét országot érintve köti össze Közép-Európa Mária kegyhelyeit.  
A vallásturisztikai elképzelés céljai között szerepel az épített, vallási örökség megőrzése, új helyszínek bekapcsolása az idegenforgalomba,  és új munkahelyek létrehozásával  a gazdaság élénkítése.
A megvalósításért többek között szükség van a zarándokút  teljes bemutatására, népszerűsítésére, a gyalogos, kerékpáros és autós útvonalak, szálláshelyek  feltérképezésére, kijelölésére, rendbetételére, marketingre. 

Magyarországi kegyhelyek, szentélyek:

            -     Máriagyűd: kegytemplom

-         Fertőrákos: Mithras-szentély

-         Máriapócs: Nemzeti-szentély

-         Zalaszántó: Buddhista- békeszentély

13. tétel

Jellemezze hazánk jelenlegi belföldi és NK If.-át, a fejlesztési tendenciákat!

Ismertesse az állami, területi irányítási és koordinációs feladatokat, támogatás koncepcióját!

A turizmus az egyik legnagyobb „iparággá" nőtte ki magát a világban. Az If-i Világszervezet (WTO) adatai szerint, a belföldi és NK If-ból származó bevétel 2000 millió dollárt tesz ki, ami a világ összesített bruttó nemzeti termékének a 12%-a.

A turizmus összesen mintegy 100 millió embernek nyújt munkalehetőséget, sok országban az egyik legfontosabb munkahelyteremtő ágazat.

Az If szerepe Mo társadalmi és gazdasági életében is jelentőssé vált.

1960/70	1980	1990	2000	2006
Állami bevételek	-	180 millió dollár	824 millió dollár	3,4 milliárd dollár -> a hiv., gazd.,biznisz t. ekkor kezd virágzani	2005-ben 10 millió vendégéjszakát regisztráltak
Program	Tömeg turizmus. Szocialista relációban történő kölcsönös utaztatások.	Exluzív fejlesztés	Gyógyturizmus fellendítése	Hivatás turizmus felvirágoztatása
Jelenség és Tény	Tömeges	Tömeges	Tömeges/Tranzit	Tömeges Tranzit, Privát	Tömeges Tranzit, Privát
Irányítás	Centrális	Centrális	Privatizált	Privatizált	Privatizált

Az If 1980 óta dinamikusan fejlődik. 80-as években az exluzív fejlesztés ellenére továbbra is a tömegjelleg, az alacsony költésszint, és a tranzitutazások nagy száma jellemezte a turizmusunkat. Ez azért volt így mert hiányos és korszerűtlen volt az infrastruktúránk és a magas költésszintet biztosító szállodák férőhelye is alacsony. Ill. ekkor még nem túl jó a közbiztonság.

A hivatalos turisztikai bevételek ma már a bruttó hazai termék (GDP) 4-5 %-át teszik ki.

Az If-i mérleg többletét úgy lehet növelni, ha az ide látogató külföldiek a korábbinál több pénzt költenek nálunk, másrészt pedig ha a magyarok egyre nagyobb számban nyaralnak itthon. Növelni kell a hivatás- és gazdasági turizmus bevételeit, nagyobb nemzetközi kampányt kell folytatni annak érdekében, hogy minél többen ismerkedjenek meg hazánk nevezetességeivel, értékeivel.

A külföldiek idecsábítására Mo 17 országban tart fenn képviseletet és 4 információs irodája van.

A Magyar Turizmus Rt. nagy marketingpolitikát aktivizál a forgalom folyamatos növlése érdekében, így külföldi szakemberek mellett fotósokat, filmeseket, reklámszakembereket hív meg, hogy megfelelő adatok birtokában térjenek vissza hazájukba. Az If-i vezetés a külföldi propaganda mellett növelni szeretné a hazai, belföldi turisztikai forgalmat is, ennek érdekében adókedvezményekkel próbál ráhatást gyakorolni a falusi és tanyasi turizmus motivációira.

A turizmus gazdasági jelentőségének vizsgálatakor meg kell különböztetni a belföldi turizmust a nemzetközitől.

A NK If külgazdasági kategória, mivel itt az árukat és szolgáltatásokat külföldi fizetőeszközért vagyis devizáért értékesítik. Azt is meg kell vizsgálnunk, hogy az adott országnak milyen mértékben van szüksége a külföldi fizetőeszközre. A gazdaság fejlesztésekor nálunk ezekre a fizetőeszközökre nélkülözhetetlenül szükség van, mivel az exportunkból nem tudjuk fedezni a gazdaságunk biztosítását.

Az If húzóágazat és pezsdítőleg hat a különböző gazdasági ágakra, szolgáltatásokra, miközben növeli a foglalkoztatottság számát és új területek bekapcsolására nyújt lehetőséget.

Az If a békés egymás mellett élés politikájának egyik legalkalmasabb megvalósítója.

A Nk turizmus kultúrpolitikai jelentőséggel is bír, mert a magas kultúráju v kultúrtöténettel rendelkező országok iránt nagy a kereslet.

A belföldi turizmus honismereti célokat is szolgál, megismerik az emberek saját hazájukat, és az ott élők népi, kulturális emlékeit és jelenlegi életkörülményeit.

14. tétel

1. Utazási iroda : gyűjtő fogalom. A különböző utazási irodák feladata a turizmus rendszerében a közvetítés. Fő tevékenységi körük a keresleti és kínálati oldal összekapcsolása, azaz a turista és a turisztikai szolgáltatók iközti kapcsolat létrehozása. A turizmusiparban is megtalálhatóak a kis-és nagykereskedések.

Az utazási iroda az út megszervezéséért és lebonyolításáért felelős vállalkozás. Az iroda tervezi meg az utazás minden részletét, intézi a szállást, utazást, programokat. Az iroda végzi a közvetítő szerepét az idegenvezető és az utasok, ill. a szálloda, a buszos cég, éttermek, stb. között.

1. Tour operator: túraszervező, a turizmus nagykereskedelmi eszközökkel dolgozó résztvevői. A szolgáltatóktól (szállodák, éttermek, közlekedési vállalkozások) nagy mennyiségben vásárolják meg szolgáltatásaikat, és ezért árengedményt kapnak. Általában nem közvetlenül a fogyasztónak értékesítik tovább termékeiket, hanem egy turisztikai kiskereskedőnek, travel agentnek adják el.

1. Travel agency: utazási ügynökség, a turizmusiparban kiskereskedelmi eszközökkel dolgozó közvetítő. Általában a tour operátoroktól megvásárolt utakat kínálják közvetlenül a potenciális turistáknak. A travel agencyk sajátossága, hogy plusz szolgáltatásokat is nyújtanak ügyfeleiknek. Például: szállásfoglalás, menetjegyfoglalás, információnyújtás, idegenvezető közvetítés.

1. Utazási csomag: az utazással kapcsolatos több különböző szolgáltatást egymással összekapcsolva, együtt értékesítenek tovább. Ezek általában az utazás, szállás, étkeztetés, idegenvezetés és kulturális programok. Pl. az utazási iroda által egy meghatározott összegért árusított 7 nap 6 éjszakás út 3* -os tengerparti szállodában félpanziós ellátással, repülőgépes utazással, melynek kiegészítő szolgáltatása a reptéri transzfer, valamint egy fél napos magyar nyelvű városnézés.

Az utazási irodákat általában a nagyság és a szakosítás jellege szerint csoportosítják. A szakosítás jellege szerint úticélokra, közlekedési eszközökre, utaskörre és rendezvényekre specializálódott utazási irodákat különböztetünk meg.

Teljes körű utaztatási tevékenységet folytató utazási irodák aktív és passzív turizmus szervezésével, belföldi utaztatással, rendezvényszrevezéssel és kiegészítő üzletágak (bankszolgálat, menetjegye-értékesítés, útlevél- és vízumbeszerzés, idegenvezetés, tolmácsszolg., gépkocsikölcsönzés, fizető-vendéglátás, stb) szervezésével foglalkoznak. Magyarországon: IBUSZ RT, Exspress, Cooptourist KV, Budapest Tourist, Volántourist, Malév Air Tours.

A korlátozott utaztatási tevékenységet folytató szervezetek általában csak meghatározott rétegek számára és meghatározott piacon szervezhetnek utazásokat.

Utazásszervezéssel foglalkozó egyéb gazdálkodószervezetek:

Üzletszerű utazásszervezési tevékenységgel olyan állami vagy szövetkezeti gazdálkodószervezetetk is foglalkoznak, amelyeknek nem ez az alaptevékenységük..

Pl: Lokomotiv Tourist, Pegazus Tourist KV, OTP-Penta Tours Kft, Natours, Saturnus Tours Idegenforgalmi Leányvállalat.

 Ezek a vállalkozások és szervezetek rendelkeznek nemzetközi kapcsolatokkal, teljes vagy részleges utazási tevékenységet végeznek, az idevonatkozó jogosultságukkal együtt. Egyedi kínálatokkal dolgoznak és figyelembe veszik megalakulásuk gazdasági célkitűzéseit. Olyan keresletet képesek kielégíteni, amelyre a nagy, ill. általános hatáskörrel működő utazási irodák kevésbé képesek.

Szállodai vállalkozások és vállalatok:

Hazánk idegenforg-ban az irodák általában nem kötik le a teljes szállodai kapacitásokat, ezért a nagy hálózattal rendelkező Pannonia, Danubius felhatalmazást kaptak, hogy szabad kapacitásukat ne csak a belföldi lakosság, hanem a külföldi turisták számára is önállóan, programokkal és egyéb jutalékos idegenforgalmi szolgáltatásokkal együtt közvetlenül értékesíthessék. Ez a tevékenységük az aktív turizmus növelésére terjed ki, tehát kiutazással nem foglalkoznak.

Idegenforgalmi hivatalok:

Speiális feladatokat látnak el, ennek kapcsán nyereségérdekeltségű kereskedelmi tevékenységet és a területi házigazdái szerepkörében propaganda, kulturális és egyéb nonprofit feladatokat végeznek.

Az Idegenforgalmi Hivatalok az IHSZ és a Hungarotours Rt révégn egy országos láncot képeznek, mely a hazai lakosság, de a küldöldi turizmus szempontjából is jelentős előnyökkel jár. Ebből fakadóan hazai és nemzeközi kapcsolatrendszerük rendkívül széles körű, és az ország idegenforgalmi devizabevételéhez jelentős mértékben járulnak hozzá. Felügyeleti szerveik a megyei önkormányzatok.

AZ UTAZÁSI VÁLLALKOZÁSOK JELENLEGI FORMÁI MAGYARORSZÁGON

Közkereseti társaság (kkt.): két vagy több tag hozhatja létre társasági szerződéssel. Nem jogi személy. A tagok arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett közös gazdasági tev-et folytatnak, s az ehhez szükséges vagyont a társaság rendelkezésére bocsátják.

Gazdasági munkaközösség (gmk.): a kkt alfaja, kizárólag természetes személyekből áll. Működési feltételei azonosak a kkt-vel. Együtes létszáma nem lehet több 500-nál.

Betéti társaság (bt.): nem jogi személyiségű gt. Hasonló a kkt-hez. Legalább egy beltag (felelőssége korlátlan) és egy kültag (vagyoni betétje erejéig korlátozott).

Egyesülés: jogi szem. Gt, melyet jogi személyek alapítanak saját gazdálkodásuk eredményességnének előmozdítására, a gazd-i tev.-ük összehangolására, szakmai érdekeik képviseletére. Saját nyereségre nem törekszik, a tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek.

Közös vállalat (kv.): jogi szem. Gt. melyet csak jogi személyek hozhatnak létre. Tartozásaiért elsősorban saját vagyonával felel a kv. , ha nem elég, akkor a tagok együttesen kezesként felelnek.

Korlátolt Felelősségű Társaság (kft.): jogi szem. Gt. amely előre meghat. összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alalkul. A társaság teljes vagyonával, korlátlanul felel hitelezőinek. A tag magánvagyona teljesen elkülönül a kft vagyonától. Min. két tag. (de lehet egyszemélyes társ. is.) törzstőke min. egymillió ft. Tagok törzsbetétje min. 100 ezer ft. Legfőbb szerve a taggyűlés.

Részvénytársaság (rt.): jogi szem. Gt, amely előre meghat. összegű és névértékű részvényekből álló alaptőkével indul. Többféle lehet, bemutatóra szóló, névre szóló. (dolgozói). Alaptőke min. tízmillió ft. részvények névértéke min. 10.000 ft.

-         természetes személy: maga az ember.

-         Jogi személy: olyan szervezet, melynek jogai és kötelezettségei vannak

-         Jogképesség: az a tulajdonság, hogy valakinek vagyoni jogai és vagyoni kötelezettségei lehetnek, tehát jogviszony alanya lehet.

15.  tétel          

  Jellemezze Magyarország idegenforgalmi fogadóképességét, vonzerőit!

Milyen természeti, történelmi, és kulturális adottságai vannak hazánknak?

Mit jelent az aktív és passzív idegenforgalom fogalma, milyen gazdasági hatási vannak?

  Magyarország idegenforgalmi fogadóképessége

• Magyarország egyre több szállodával rendelkezik, több közülük nemzetközi szállodaláncokhoz tartozik, viszont ezek főleg a fővárosban találhatók.
• A vidéki szállodákat mindenképp fejleszteni kellene, h a külföldiek ne csak Bp.-et látogassák meg. Így vidéken is különböző jellegű, magas minőségű szállodákat kellene működtetni (gyógy, konferencia).
• Az egyéb ker szállhelyek (kemping, falusi vendéglátás) is fejlesztésre szorulnak, és szükséges lenne az emberek hozzáállását is megváltoztatni.
• A jelenlegi helyzetet elemezve megállapítható, h a szállodák nagy része 10-30 %-a, magántőke beáramlása a kisebb szállodák és panziók létrehozásánál jelentkezik.
• A nagyobb szállodákban szinte mindenhol bevezetésre kerültek a számítógépes helyfoglalási és adatfeldolgozási rendszerek.
• Előtérbe került a szállodai személyzet továbbképzése, tréningje és nyelvismeretük bővítése, amely elengedhetetlen a megfelelő szintű szolgáltatás nyújtásához.
• Mo.-on különböző nemzetközi szállodaláncok tagszállodái is megtalálhatók, amelyek magas bevételt hoznak állandó vendégkörükkel (Accor, Intercontinenal, Hyatt, Marriot).

Turizmus Magyarországon

• a '90-es években a turisták száma elérte a 20 millió főt és kb 40 millió látogatót fogadunk évente
• a bejövő turisták által elköltött pénzből a bevétel: 2,5 milliárd dollár, a GDP-ben a tur bevételek aránya 4,5 %
• kiutazások, célország: 15. hely (7,1 millió európai turista), Kelet-Európában Mo. az 1.
• '99: 12. hely nemz.közi tur rangsorban, bevétel: 38. hely
• 2002: GDP: 10,4%
• 2002: 30, 7 millió vizitőr Mo.-ra , ker szállhely: 5,9 millió vendég, 18 millió vendégéjszaka

Magyarország vonzerői

• kedvező földrajzi fekvés, központi: Kárpát-medence (védelem a természeti katasztrófák esetén, kivéve: folyók)
• sajátos vonzerők (kultúra, természeti értékek, borvidékek, rokoni kapcsolatok)
• jó adottságok a gyógy-és termálvizek, a vadászat, a horgászat és bizonyos versenysportok tekintetében
• gazdag flóra és fauna
• élő, 1000 éves múlttal rendelkező lovaskultúra
• tartós perspektíva a hivatásturizmusban
• aktív tudományos élet (n.k. konferenciák háttere)
• gazdag történelmi múlt, jeles évfordulók, történelmi értékkel bíró városok
• világörökség helyszínek:

A budapesti világörökségi helyszínének részei jelenleg a következők (a listára való felvétel évének sorrendjében):

• A Duna-part látképe és a Budai Várnegyed (1987. Kulturális)
  Budapest Duna-parti látképe: a Világörökség részét képezi a budai oldalon a Műszaki Egyetem néhány épülete és a Széchenyi lánchíd által közrefogott terület, a Gellért fürdő, a gellért-hegyi Szabadság-szobor és a Citadella, valamint a budai Várnegyed épületei és a Duna-part a Margit hídig. A pesti oldalon védettséget élvez a Parlament, a Lánchíd pesti oldalán található Roosevelt tér a Magyar Tudományos Akadémia és a Gresham-palota épületével, valamint a Duna-part egészen a Petőfi hídig.
• Az Andrássy út és történelmi környezete (2002. Kulturális)
  Az Andrássy út teljes vonalának épületei (közöttük az Operával), a millenniumi földalatti és a Hősök tere.
• Hollókő ófalu és táji környezete (1987. Kulturális)
• Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai (1995. Természeti) - Szlovákiával közös
• Az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete (1996. Kulturális)
• Hortobágyi Nemzeti Park - Puszta (1999. Kulturális - kultúrtáj)
• Pécsi ókeresztény sírkamrák (2000. Kulturális)
• Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj (2001. Kulturális - kultúrtáj) - Ausztriával közös
• Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék (2002. Kulturális - kultúrtáj

• kis távolságokon belül elérhető attrakciók
• vendégbarát kép
• hídszerep: kultúrák között, gazd
• építészeti emlékek
• jellegzetes gasztronómia, kiváló borok
• dinamikusan bővülő gazdaság
• állam szerepvállalása a turizmusban

Magyarország Közép-Európában, a Kárpát-medencében fekszik.

A Duna-Tisza köze síkság, a Dunától Nyugatra eső dunántúli rész pedig Közép-Európa legmelegebb tavát, a Balatont magában foglaló dombvidék.

Az országon középhegységek láncolata vonul végig.

Az ország legmagasabb pontja a Kékes-tető (1014 m) a Mátra hegységben található.

A magyar "puszta" kedvelt idegenforgalmi célpont, ahol jellegzetes állatokkal és néprajzi hagyományokkal ismerkedhetnek meg az odalátogatók. A Hortobágyi Nemzeti Parkban (Hortobágy) és a Kiskunsági Nemzeti Parkban látványos lovasbemutatókkal szórakoztatják az odaérkezőket (Bugac, Apajpuszta, Lajosmizse).

Természetvédelmi területek és nemzeti parkok
Aggteleki Nemzeti Park
Balaton-felvidéki Nemzeti Park
Őrségi Nemzeti Park
Bükki Nemzeti Park
Duna-Dráva Nemzeti Park
Duna-Ipoly Nemzeti Park
Fertő-Hanság Nemzeti Park
Körös-Maros Nemzeti Park
Hortobágyi Nemzeti Park
Kiskunsági Nemzeti Park

Magyarország borvidékei
Magyarország éves bortermelése 4,2 millió hl., melyhez a szőlőt a 22 történelmi borvidéken érlelnek:
Folyók, tavak
Magyarország folyóinak nagy része a szomszédos országok magasabb vidékeiről érkezik hozzánk. A magyarországi folyók történelmi területeken haladnak keresztül, így a tavak partjain megtalálni az elmúlt korok emlékeit. A partokon számos történelmi és műemlék látható: várak, várromok, kastélyok, templomok, zarándokhelyek.

Magyarország vízhálózata igen kiterjedt. A kisebb és nagyobb folyók úgy hálózzák be az ország területét, mint erek az emberi testet.. Magyarországon keresztülfolyik Európa egyik vízi országútja a Duna, és a legmagyarabbnak mondott folyó, a Tisza. Tavakban is gazdag az ország. A Balaton, a Velencei-tó, a Fertő tó és a Tisza-tó mellett, bájos környezetben számos kisebb tó és víztározó található, amelyek ugyancsak kiváló lehetőségeket nyújtanak a vízi sportok űzésére. Ezek közül kétségkívül a Balaton a legismertebb és legjelentősebb.

Az ifo alany (csoport, turista) valamilyen motiváció miatt elmegy valamilyen eszközt használva a küldő területről (pénzügyileg passzív terület) a fogadó területre (pénzügyileg aktív terület), és ott tölt minimum egy éjszakát.

Akkor működik ez jól, ha a két helyszín kiegyenlíti egymást. PL: Magyarországon rosszul működött, amikor Grósz elvtársék megadták a valutakeretet, és a magyarok Bécsbe vitték a pénzüket elkölteni. Mo.-on passzív terület pl: Ózd, Bakony. Aktív: Balaton, Bp, Hortobágy, Hajdúszoboszló.

16. tétel

16. tétel:

Ismertesse a hazai turizmuspolitika lényegét, céljait, jellemzőit, értékelje a turizmus helyzetét a magyar gazdaságban!

Turizmuspolitika:

A tur. fejlesztésének hosszú távra szóló céljait fogalmazza meg. Hivatalos jóváhagyást feltételez.

A tur. veszélyes a környezetére, ha spontán módon alakul, tervszerűtlenül és ellenőrizhetetlenül nő.

A pozitív hatások erősítése csak tudatos fejlesztéssel érhető el, a tudatos fejlesztés alapja a tervezés.

A tudatos fejlesztést biztosító eszközök zöme az állam kezében van:

• a tur.pol. alakítása,
• a tur. pol. megvalósítását menedzselő intézményrendszer kialakítása,
• nemzeti és térségi tervek kidolgozása,
• projektek ösztönzése és támogatása (infrastrukt., adó- és hitelkedvezmények, garanciák),
• szakképzési renszer kialakítása,
• nemzeti szintű marketing és információs rendszer kialakítása,
• ellenőrzés és visszacsatolás megszervezése
  • A magánszektorra is hárulnak feladatok:
• turisztikai létesítmények szakszerű és környezetbarát kialakítása
• turistaforgalom hatékony szervezése

Fő kérdése: Mi a cél? Mit akarunk elérni hosszú távon?

2005-ben elkészült Mo. Turizmusfejlesztési Stratégiája.

Tervezés fő követelménye: Kettős integráció

a tur-t integrálni kell a természeti, társadalmi, és gazdasági környezetébe

a tur-on belül a rendszer valamennyi elemét együtt kell megtervezni

EU-nak nincs tur.pol-ja, de EU támogatások (Strukturális és Kohéziós Alapok) a tur. fejlesztéséhez, mert a tur. eszköz a térség felzárkóztatásához.

Turizmus helyzete:

 

• Világon:             GDP 12%-a, 200 millió embert foglalkoztat
• Mo:                 GDP 4,66%-a, közvetlen foglalkoztatás 7%

                                    GDP 8,76%-a, közvetett+közvetlen foglalkoztatás 12%, 328 ezer fő

• Hazai turisztikai szektor döntően kis- és középvállalkozásokból + multik térnyerése

• Egy turistára eső költés alacsony - komplex termékek hiánya
• területi koncentráció
• Szezonalitás

Hazai turizmuspolitika = Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia

  Prioritási célok:

• hazai tur. versenyképességének növelése
• turisztikai termékfejlesztés nemzeti szintű prioritásai: egészség, kongresszusi, örökség
• innováción alapuló desztinációfejlesztés
• piaci igényeknek megfelelő szálláshelykínálat és vendéglátás
• iskolarendszerű képzés erősítése
• tur. általános megítélésének és elfogadottságának javítása
• a regionális intézményrendszer átalakítása

Átfogó célok:

• emberközpontú és hosszú távon jövedelmező fejlesztés
• turistafogadás feltételeinek javítása
• attrakciófejlesztés
• emberi erőforrásfejlesztés
• hatékony műk. rendszer kialakítása
• fenntartható és versenyképes tur.

A fenntarthatóság kritériuma általában: Az erőforrásokat úgy kell felhasználnunk, hogy ne csökkentsük az utánunk következő generációk esélyét ugyanazon erőforrások igénybevételére.

Ez a tur-ban kiegészül a gazdasági hasznosítás kötelezettségével, ezért a fenntartható tur. egyszerre legyen környezetbarát és marketingszemléletű.

A fenntartható tur-t csak tudatos fejlesztéssel lehet megteremteni

         Értékelje a turizmus helyét a magyar gazdaságban !

Az ágazat világpiacán megfigyelhető fokozódó versenyhelyzet is szükségessé teszi, hogy Magyarország az egyedi sajátosságait kihasználva még versenyképesebb turisztikai kínálattal jelenjen meg e piacon. A magyar turizmus bevételei növekedésében nagy a szerepe a gyógy- és egészségturizmusnak, hiszen hazánk termál- és gyógyvízkészletei alapján Európában egyedülálló, a világon pedig az ötödik helyet foglalja el. A gazdag termálvízkincs, a sokszínű értékes kulturális örökség, a gasztronómiai hagyományok, a borkultúra, természeti adottságaink, világörökségi helyszíneink, Budapest és a Balaton mint a legismertebb és legnépszerűbb turisztikai célpontjaink, a turizmus sokirányú fejlesztésének lehetőségét teremtik meg.

A gazdaságban betöltött jelentős szerepe miatt az ágazat az elmúlt években a fejlesztéspolitika meghatározó elemévé vált. A nemzeti turizmusfejlesztési stratégia megalkotása után pedig rövidesen önálló törvényi szabályozása lesz a turizmusnak. A következő években európai uniós forrásokból több mint 300 milliárd forint szolgálja majd a turizmus fejlesztését. Ebben az évben 500 millió forinttal többel gazdálkodhat a Magyar Turizmus Zrt., a turizmus marketingszervezete, amelyiknek jelentős szerepe van abban, hogy Magyarország turisztikai adottságait népszerűsítse. Nemrégiben született döntés arról is, hogy tovább folytatódik - jelentős állami költségvetési forrásokkal - két budapesti és két vidéki műemlék fürdő továbbfejlesztése.

Az üdülési csekk, amelynek bevezetésével és adómentes értékhatára növelésével az állam az életminőségüket javítani kívánó, a pihenni vágyó idősebbek, középkorúak, fiatalabbak és nyugdíjasok üdülését támogatja, ma már a tízszerese annak, amennyi 2002-ben fogyott. 2002-ben még csak 1,8 milliárd forint értékű üdülési csekket vásároltak a munkáltatók munkavállalóiknak, 2007-re ez az összeg ez idáig meghaladta a 20 milliárd forintot. Így tehát több százezer magyar ember juthatott el üdülni, szórakozni, kikapcsolódni az üdülési csekk segítségével.

A turizmus valóban Magyarország egyik sikerágazata az elmúlt években. Magyarország lakosságarányánál vagy a világ gazdaságában betöltött szerepénél jóval nagyobb jelentőségű szerepet játszik a világ turizmusában.

Magyarországon a GDP közel 9 százalékát a turizmus állítja elő közvetett vagy közvetlen módon. Több mint 400 ezer ember megélhetéséről gondoskodik ez az ágazat, ráadásul további növekedése olyan területen bővíthetné a foglalkoztatást, ahol Magyarországon legnagyobb a gond, az alacsony képzettségűek körében.

A turizmus tehát sikerágazat. A másik oldalról egyre erősödik a regionális és nemzetközi verseny ezen a területen. Ezért a kormánynak óriási felelőssége van abban, hogy mindent megtegyen azért, hogy a magyar turizmus a benne rejlő hatalmas tartalékokat kiaknázhassa. Ennek érdekében aktívan dolgozunk azon, hogy a turizmus az eddigiekhez képest is jóval nagyobb lehetőségekhez juthasson.

egyre élesedik a verseny a marketing területén. Versenyeznünk a külföldi és belföldi turizmus terén azért, hogy minél többen jöjjenek Magyarországra, a magyar polgárok közül minél többen maradjanak itt, és itt költsék el a forintjaikat, itthon érezzék jól magukat.

A másik lehetőség, ami ezt pénzügyileg nagyságrendekkel haladja meg, az Új Magyarország fejlesztési terv forrásaiból induló pályázatok, ahol a következő néhány hétben, hónapban összességében közel 90 milliárd forintnyi lehetőség nyílik majd meg arra, hogy Magyarországon a turizmus infrastruktúrája, vonzereje, szálláshelykínálata és szervezése nyugat-európai színvonalon vagy a világban is versenyképesen működhessen.

 indulnak az attrakciófejlesztési pályázatok, és ezeket a régiók fogják kiírni, a régiók fogják ajánlani, a régiók fogják megtervezni. A régiók határozták meg azt, hogy a sajátos arculatuknak megfelelően milyen turisztikai vonzerőt szeretnének fejleszteni. Ezt követi majd a szálláshelyekre vonatkozó pályázati kiírás, ahol lehetővé tesszük, mint minden pályázatunknál, hogy véleményezzék azok, akik majd pályázni szeretnének. Ez fent van az interneten, lehet rá véleményt mondani, és e hónap végén véglegesítjük ezeket a pályázati kiírásokat.

18 tétel

Ismertesse a falusi-, tanyasi turizmus magyarországi helyzetét, fejlesztési lehetőségeit, szükségességét, kiemelten az érdekeltek szemléletváltására, az idegenforgalom kínálat bővítésére és az elmaradott térségek turisztikai fejlesztéséhez kapcsolódó érdekeire !

 

-         Munkahelyteremtő szerepe van a helyben élők számára

-          Bevételi forrást nyújt az ott élőknek

-         Háztáji többlet közvetlen értékesítését teszi lehetővé

-         Felszabadult munkalehetőségek pótlására ad esélyt

-         Komplexitás jellemzi:

o      Bérbeadás, szállás

o      Étkeztetés

o      Környék bemutatása

- kultúrális következménye van, mert a környék fejlődni fog, kultúráltabbá válik

- aglomerációval való összefogásra van szükség, hogy egymást segítsék

- nagyfokú fellendülés várható

Oldal: Idegenforgalom - kidolgozott vizsgtételek 11-18
Idegenvezető képzés honlapja - © 2008 - 2024 - turista.hupont.hu

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat