Történelmi borvidékről akkor beszélünk, ha valamilyen historikus eseményhez köthető a terület. PL.: Eger, ahol a törökök kipusztították a telepeket (az iszlám tiltja az alkoholfogyasztást), és sok év kellett hozzá, hogy újra telepítsék azokat. Lehet még borászati eseményhez kapcsolt is a kipusztulás, mint pl.. Badacsony, és Tokaj esetében, amikor nagyméretű peronoszpórafertőzés miatt kellett újratelepíteni.
1. Csongrád
2. Hajós - Baja
3. Kunság
Az Alföld gyenge talaját, gyenge termés jellemzi: asztali borok: Kadarka, Kövidinka, Olaszrizling, Kövidinka
4. Ászár - Neszményi borvidék:
Olaszrizling, ezerjó
5. Badacsonyi borvidék:
Történelmi, védett borvidék a Balaton Északnyugati vulkanikus lejtőin terül el,
Olaszrizling, Szürkebarát, Kéknyelű
6. Balatonfüredi - Csopaki borvidék
A partot övező lankásabb dombokon helyezkedik el
Olaszrizling, Zöldszilváni, Rizlingszilváni
7. Balaton felvidéki borvidék
Az előző kettőhöz nem tartozó Balaton menti bortermelő terület
Olaszrizling, Ezerjó, Rizlingszilváni
8. Etyeki borvidék
9. Móri borvidék
A Bakony és a Vértes között elterülő, kitűnő talajú, és éghajlatú terület
Ezerjó
10. Pannonhalmi borvidék
11. Somlói borvidék
A legkisebb, de nagy múltú borvidékünk.
Olaszrizling, furmint
12. Soproni borvidék
A nyugati határvidéken, a Fertő tavat szegélyező hegyoldalon elterülő, jó minőségű vörösbort termelő borvidék
Kékfrankos, leányka, zöld vetelini
13. Balatonboglári borvidék
14. Mecsekaljai borvidék
Pécs közeli, a Mecsek alján elterülő főleg fehérbort adó terület
15. Szekszárdi borvidék
Kiváló minőségű vörösbort termesztenek
Kadarka, kékfrankos, oportói
16. Villányi - siklósi borvidék
A villányi hegység 25km hosszú lejtőin kiváló (mediterrán jellegű) éghajlaton termesztett szőlőből készült vörös és fehérborok egyaránt ismertek
Kadarka, kékfrankos, kékoportó, cabernet, frank, cardonay, tramini, olaszrizling, hárslevelű
17. Bükk aljai borvidék
Miskolc környéki területekre esik
Olaszrizling, leányka, ottonel - muskotály, rizlingszilváni
18. Egri borvidék
Túlnyomórészt fehér, de kiváló vörösborszőlőket is termesztenek, történelmi borvidék
Olaszrizling, leányka, ottonel muskotály, kadarka, kékfrankos, médoc noir, oportó, egri bikavér
19. Mátraalji borvidék
A déli lejtőkön nagy kiterjedésű szőlőterületek vannak
Olaszrizling, leányka, hárslevelű, muskotály
19. Tokaj - hegyaljai borvidék
Az ország északkeleti határán fekvő Zemplén hegység napsütötte délkeleti lejtőin világszerte ismert bor alapanyagát termesztik, amelyet védett, zárt területnek van nyilvánítva, ahonnan semmilyen boralapanyagot nem lehet kivinni, máshol termesztett szőlővel keverni. Történelmi borvidék.
Furmint, hárslevelű, sárga muskotály
20. Balatonmelléki borvidék
21. Tolnai borvidék
TOKAJI ASZÚ
Tokaj-Hegyalján szüretelt, késő érésű, jellegzetes magyar fehér szőlőfajtákból - furmintból ill. hárslevelűből - készült, különleges minőségű bor.
Kedvező őszi időjárás esetén - általában 3-4 évente - a furmint és hárslevelű fürtjein a botrytis cinerea nevű gomba hatására beindul a szőlőszemek nemesrothadása és aszúsodása.
A szőlőtőkén túlérett szőlőfürtökről az aszúsodott szemek leszedésre, összegyűjtésre, majd a szüret végén feldolgozásra kerülnek. Feldolgozás során az összegyűjtött aszúszemekből aszúpépet készítünk: a szemek nincsenek préselve, saját súlyuktól csepegnek ki. Így nyert ital az aszú eszencia, a megmaradt szemek pedig alkotják az aszútésztát. Az aszúpépből 3,4,5 vagy 6 puttonnyi (1 puttony kb. 25 kg) mennyiséget keverünk egy gönci-hordó (136 liter) mennyiségű, jó minőségű, száraz tokaji borhoz. Az aszúszemeket 36-48 órán keresztül áztatjuk a borban, majd alacsony nyomáson préseljük, minimum 3szor lefejtjük. A beáztatott aszúszemek mennyiségétől függően készül a 3,4,5 vagy 6 puttonyos tokaji aszú. A tokaji aszú tokaj-hegyaljai, nemes penésszel bevont falú (a penész lelassítja a bor érését, lágyabbá teszi azt) pincékben, kisméretű tölgyfahordókban történő - puttonyszámtól függően min. 5,6,7 vagy 8 évi (puttonyszám+2 év) - érlelés után palackozható: speciális tokaji palackokban.
Desszertborként friss gyümölcsökhöz, karamellás sült gyümölcsökhöz, süteményekhez, tortákhoz, parfékhoz és nemes sajtokhoz, vagy kávé ill. tea mellé ajánljuk, 15°C-os hőmérsékleten.
EGRI BIKAVÉR
Világhírű magyar vörösbor, melynek készítéséhez 70% kadarkát (ez adja a mennyiséget), 15-20% nagyburgundit (ez a minőséget) és 10-15% médoc noir szőlőfajtát (ez a színárnyalatot) használnak fel. Színe gránit piros, testes, lágy, mérsékelten fanyar. Illata, zamata jellegzetes, tölgyfahordóban való hosszabb érlelés után szegfűszegre, és vaníliára emlékeztet.
Ismertesse az ételek és italok választékainak csoportosítását!
Sorolja fel a reggelik fajtáit, azok felszolgálásának lehetőségeit!
Ismertesse az egyszerű, összetett, különleges éttermi terítést, azok etikett szabályait, hangulati, stílusbeli követelményeit.
Ételek választékának csoportosítása:
- apró falatkák, amit étkezés előtt, mindig a leves előtt fogyasztunk. Készülhet bármiből, étvágygerjesztő szerepe van. (Franciák)
- püré: hús, hal, máj, zöldség(mixen áttört),
- krém: püréleves + legírozás, - nyák: gabonaféléből készült leves(pl.:grízleves-húslevesben gríz),
- gyümölcslevesek:északon: híg, kompótszerű, dél felé: sűrűbb, legírozott, vagy tejfölös
- áttört: bizonyos részt áttörik pl.: burgonyaleves
- összetett: sokféle összetevő jellemzi pl: újházi tyúkhúsleves, gulyásleves, palócleves,
Jókai bableves
különleges levesek: : Scsí, hagymaleves, minestrone, borscs
- hideg előételek: mindig a leves előtt kell felszolgálni
- meleg előétel: leves előtt, és után is felszolgálható
- készételek: bármiből, ami jól tárolható. Azonnal felszolgálható
- frissensültek: bármiből, a rendelést követően azonnal készül, és azonnal felszolgálják
- magyaros (ecet, cukor, só)
- dresszinges: tejfölös, joghurtos, olajos, majonézes
- benmery kocsin: hűtve friss saláták
- fánkok, mákos guba, túrógombóc, pite, lángos, rétes, stíriai metélt
- cukrászsütemények: torta, desszertek, mignonok, fagyi, parfé
- desszertbár: hűtőpult
italok választékának csoportosítása
- csak édes ital nem ajánlható, lehet: gyümölcslé, paradicsomlé, pálinkák, száraz, félszáraz pezsgő, bor, whisky, konyak
- régen klasszikusan levesek mellé szolgálták fel, ma már leves mellé nem kínálunk italt
- vörösbor: lehet száraz, félszáraz, magas csersav tartalma miatt nehezen emészthető ételek mellé, vörös húsok mellé ajánljuk: segíti az emésztést
- rozé, sillerbor: színe pirosas, a fehérborhoz áll közel, Maligán fokának megfelelően hűtve, pörköltös, ragus ételek mellé ajánljuk
- fehérbor: lehet : száraz, félszáraz, fehér húsok(csirke, pulykamell, karaj, borjú, bárány, malac, süllő, fogas, kárász, keszeg), sajtok mellé maligánfokuknak megfelelően (M12)hűtve szolgáljuk fel
- habzóbor: hozzáadott szénsavat tartalmaz
- pezsgő természetes széndioxiddal rendelkeznek, lehetnek: kézi, vagy gépi úton készítettek
- száraz változatokat: a főételhez ajánljuk, az édeseket desszertekhez, étkezések végén
- égetett szeszek, likőrök, rumok, édesebbeket kávé mellé kínáljuk
- segítik az emésztést, étvágygerjesztő hatásuk van PL: Unicum, Hubertus, Jagermeister
- szénsavas, vagy mentes, természetes, vagy gyógyforrásból
- koktélok: szigorú arányszint szerint készülnek
Reggelik fajtái
- reggeli italok felszolgálása: tea, kávé
- svédasztalos, felvágottak, dzsem, méz, péksütemények, joghurtok, müzlik, tojásételek
- komplett + étlap szerinti étel és italválasztás: nagyon bőséges
felszolgálható:
Ø étteremben
Ø reggeliző teremben
Ø hagyományos módon
Ø svédasztanál
Ø executive szinten (a szálloda legdrágább szobáihoz tartozó kiszolgáló szint)
Ø szobaszervizzel (20%felárral)
egyszerű, összetett, különleges éttermi terítés, azok etikett szabályai, hangulati, stílusbeli követelményei
egyszerű terítés:
- asztalok egyvonalban állítása, dugóval kiegyenlítése
- abroszok, napronok felterítése a filcre
- kisleltár elhelyezése
- tányérok, evőeszközök, poharak, szalvéták felrakása
- székek, szervizasztalok behelyezése
- tálalók felszerelése
különleges terítés:
Beszéljen a görög, olasz, francia, angol konyha sajátosságairól, vendégek étkezési szokásairól! Görögök
Olaszok
Franciák
Angolok
Defert szerint a víz, a föld, a kő, és az emberi elem alkotja a turisztikai források, és ez által a turisztikai kínálat négy alappillérét:
víz (hydronóme) - ide tartozik a víz minden formájában, megjelenésében ( beleértve a jeget, és a havat, ásvány, illetve termálvizet), lehet: tengerpart, tópart, folyami vidék, ezek mentén élő növény, és állatvilág
földelem (phytóme) - ide tartozik a föld minden megjelenési formája, csupaszon, vagy növényekkel fedve, akár mesterséges formában is, ezek újkori őrzői a nemzeti parkok
kőelem (lythóme) - letűnt civilizációk emlékei, régészeti kutatások színhelyei, de a magánember lakhelye is: pl. szabadtéri múzeumok, vagy modern építmények pl: repülőterek, pályaudvarok
emberi elem (anrophóme) - múltbeli kipusztulással fenyegetett emberi tevékenységek pl:folklór, kézművesség, népzene, tánc, vagy modern emberi tevékenységek: technikai turizmus, gyárlátogatások
Zsidó vallásúak étkezési szokásai
Kb 3500 éves kultúra, történelmi nyugati vallások közé tartozik
Kóser étkezés
Keresztény vallásúak ünnepei, étkezési szokásaik
Iszlám vallásúak étkezési szokásai
Beszéljen a kínai konyha sajátosságairól, étkezési, tálalási szokásokról!.
Mi a látványkonyha fogalma, honnan származik, ma hol és mikor alkalmazzák?
Soroljon fel az üzleten kívüli és belüli értékesítési lehetőségeket, beszéljen azok megszervezéséről, előkészületeiről, lebonyolításáról, befejező műveletekről!
Mi a különbség az ipari, kereskedelmi, szolgáltatói tevékenységek között a vendéglátás területén?
A vendéglátó ipar háromféle tevékenységet végez.
1. ipari tevékenység - termelés: nyersanyagok, és segédanyagok felhasználásával új árut hoz létre
2. kereskedelmi tevékenység - értékesítés: a termelt saját , és vásárolt áru átadása a fogyasztóknak
3. szolgáltatói tevékenység: a vendéglátó- ipar azon területe, amely áruval nem kapcsolatos, szellemi, technikai felkészülést igényel, a vendég kényelmét, szórakozását segíti pl: a szállás adás tevékenysége, felszolgálás, zeneszolgáltatás, vagyonbiztosítás, stb.
Mit jelent a xenofil, xenofób meghatározás?
xenofil : idegenbarát : vendégszeretõ : befogadó, kedveli a külföldieket, szívesen látja a túristákat, igyekszik kedvükben járni pl: Görög ország
xenofób : idegenfélõ, idegentõl rettegõ (nem gyûlölködõ!) hagyományosan ellenszenvet érez az idegenekkel szemben, ez konfliktusokhoz vezet, kifogásolják a túristák eltérő magatartását pl Francia ország
Miért fontos saját személyiségünk megismerése, az önkritika, miként lehet ennek előnyeit a szakmai területeken érvényesíteni?
Milyen hatással volt a török hódoltság kora, majd a Monarchia ideje a magyar étkezési szokásokra?
Milyen változások jellemezték az étkezési szokásokat az újkort, a földrészek felfedezését, az ipari forradalmat követően?
A törökök 150 éves uralma alatt nem beszélhetünk fejlődésről, inkább egymásra gyakorolt hatásokról: a törököktől honosodott meg számos növény és étel: padlizsán, tök cukkini, mák, mézes ételek, kandírozott gyümölcsök, rizses ételek, erősen fűszerezett fogások, töltött káposzta, rizzsel kevert darált hús, paradicsommal főtt paprika.
A törökök nem fogyasztottak sertést, nem ittak alkoholt - kipusztultak a szőlők.
Buda visszafoglalásáig (1686) a magyarok nem itták meg a kávét, amit a törökök fogyasztottak.
A kereskedelmi szálláshelyek nem fejlődtek ki, a kolostorok színvonalát sem értük el ezekben az időkben.
A felfedezések kora nagy hatással volt az étkezésre - számos nyersanyag, fűszernövény került Európába Amerikából: fűszerpaprika, napraforgó (olaj), kukorica,kukoricaliszt (málé) burgonya, babfélék (paszuly), petrezselyem,
XVIII. században: bolgárkertészek:forradalmasítják a konyhakertészetet: nyers paradicsom, paprika evése , rántás bevezetése, illatos fűszernövények, rózsavíz használata.
Bors helyett elterjed az olcsóbb paprika - paprikás ételek, pörkölt húsok, gulyás ételek
Az osztrák konyhaművészet hatásai:
A világháborúk hatása a magyar vendéglátásra, miként alakult Magyarország szakmai helyzete 1960-as évek után?
Milyen hatások határozták meg a korszerű értékesítés, táplálkozás elterjesztését a vendéglátásban?
A két világháború tönkreteszi a vendéglátás fejlődését Magyarországon: a II. világháborúban Budapest 70%-a elpusztul, a szállodák nagy része is, újjáépítés, ellátási gondok - megszervezik az üzemi étkezést: sok 20 ezer főre főz - rossz a minőség, népbüfék a kereskedelmi üzletek helyett, jegyrendszer
1950 után engedélyezik a kisvendéglők nyitását
1956 a vasfüggöny ideje - kedvezőtlenül befolyásolja a vendéglátást, és az idegenforgalom megítélését
1960 - amnesztia 56 után - konszolidálódik az idegenforgalom: olcsó nyersanyagok, olcsó szállodai szobák, szolgáltatások
A fővárosban, a Dunakanyarban és a Balatonnál új szállodákat építenek, olcsó, tömeges étkeztetést biztosítanak, első bisztrókat (Mackó), hiba: központi irányítás, irányítani akarják a vendégeket, nagyüzemi vendéglátás, aminek az irányítása nehézkes volt.
1965 - profitváltás - vállalatok összevonása: minőségromlás
1970 - első közös külföldi-magyar szállodák: Intercontinentál, Silvanus, Nimród, Emke
1980 - gebines üzletek: üzlet, és eszközbérlés: központilag ellenőrzik, később bérleti szerződések: jövedelemérdekeltség, mert a bevétel után kell fizetni - kis fejlődés
Áttörés: bérelhető üzletek + magánpanziók , éttermek: konkurencia - fejlődés
1981-83 - osztrák hitelkonstrukciókból szállodaépítés: Fórum, Átrium Hyatt, Novotel, Buda-Penta, Stadion, Rege, Expo
1989 - rendszerváltás: megindul a privatizáció
Jelenleg: fejlődés töretle, egészségesebb táplálkozás