Cél
Megismerjük a belföldi pénzforgalom lebonyolításának szabályait. Részletesen megtanuljuk a különböző fizetési módokat - a készpénz fizetés szabályait és a házipénztár működését, értelmezzük a készpénz helyettesítő fizetési mód tartalmát, a bankszámlák közötti átírás különböző formáit. Ez utóbbi tárgyalása közben természetesen definiáljuk a bankszámla, a bankszámlaszerződés, a bankszámla azonosítás, a bankszámla kivonat definícióját.
Rövid áttekintést kapunk a bankszámlák közötti fizetési forgalom lebonyolításának technikai oldaláról is.
Tárgyaljuk a nemzetközi fizetési forgalom keretében az árfolyam politikát, és szabályozást, ennek lehetséges hatásait a külkereskedelemre. Jellemezzük hazánk jelenlegi devizapolitikáját.
Pénzforgalom
A pénz szerepét tanulmányozva láttuk, hogy a pénz közvetíti az áruk cseréjét lehetővé teszi a jövedelem mozgásokat. Ezt a feladatát a fizetési és forgalmi eszköz funkciójában tudja ellátni. A pénz a különböző gazdasági szereplők között mozog, de ennek a körforgásnak a kiindulópontja, és a végpontja is a bank.
A pénzforgalom a pénztulajdonosok közötti pénzmozgások összessége. A pénznek az az állandó ,szakadatlan körforgása, amely során közvetíti az áruk cseréjét és az egyéb fizetéseket.
A pénzforgalomban megkülönböztetünk belföldi és nemzetközi fizetési forgalmat.
A belföldi fizetési forgalom lebonyolítása belföldi ( nemzeti ) fizetőeszközzel történik.
Belföldi ( nemzeti ) fizetőeszköz: az azt kibocsátó ország törvényes fizetési eszköze, melyet az adott országon belüli fizetési forgalom lebonyolítására használnak.
A nemzetközi fizetési forgalom a különböző valutájú országok pénztulajdonosai között zajlik. ( Deviza forgalomnak is nevezzük! )
Valuta: valamely ország törvényes fizetési eszköze más ország forgalmában.
Deviza: valutára szóló követelés, általában számlakövetelés formájában jelenik meg.
Tehát a forint Magyarországon belföldi fizetési eszköz, ellenben az összes többi ország fizetési eszköze hazánkban valuta.
A deviza nem más mint valutában fennálló követelés. Ezért lehet az, hogy amikor valutánkat a bankba számlára elhelyezzük a számlát devizaszámának nevezzük.
1. A belföldi pénzforgalom lebonyolítása
A belföldi pénzforgalom lebonyolításának módjai:
- készpénz fizetés,
- készpénz helyettesítő fizetési eszközök,
- bankszámlák közötti fizetések, ( készpénz nélküli fizetés ).
A készpénz forgalom eszköze a bankjegy és az érme. Készpénz helyettesítő fizetési eszköz például a bankkártya. Ezekkel a fizetés tényleges átadással történik. Készpénz nélküli forgalom eszköze a bankszámlapénz, és a forgalom bankszámlák közötti átírással valósul meg. A pénz állandó körforgása miatt szoros kapcsolat van a lebonyolítási módok között. A gazdasági körforgásban folyamatos a készpénz bankszámlapénzzé, a bankszámlapénz készpénzzé alakulása.
Magyarországon a pénzforgalom szabályozása a MNB feladata.
( Az összes pénzforgalom kb. 94-95%-a készpénz nélküli forgalomban bonyolódik. Minél fejlettebb egy ország pénzforgalma annál nagyobb a készpénz nélküli fizetési forgalom. )
A pénzforgalom kialakításának, szabályozásának követelményei:
- vegye figyelembe a tranzakció szereplőinek ( eladó, vevő ) érdekeit,
- biztosítsa a pénzügyi fegyelmet,
- biztosítsa az ellenőrzés lehetőségét, és nyújtson megfelelő információkat a pénzügyi folyamatok elemzéséhez,
- legyen egyszerű biztonságos és áttekinthető, segítse elő a pénz forgási sebességének növelését. ( A pénz forgási sebessége a pénz körforgását mérő mutató.
Pénz forgási sebessége = pénzforgalom nagysága
pénztömeg átlagos nagysága )
Ma Magyarországon a pénzforgalom szabályozásának jogforrása: 9/2001.( M K 147. ) MNB rendelkezés a pénz- és elszámolásforgalom, valamint a pénzfeldolgozás szabályairól
A rendelkezés megtalálható a Magyar Közlöny 2001. évi 147. számában, illetve a Magyar Nemzeti Bank honlapján ( www.mnb.hu címen ).
( Egy jogszabály elnevezésének értelmezése a következő! Vegyük a fenti példát!
A téma, amiről szól, egyértelmű: a pénzforgalom, elszámolásforgalom és a pénzfeldolgozás szabályai. Mint rendelkezést a Magyar Nemzeti Bank hozta. A 9/2001. azt jelenti ,hogy 2001 évben vált hatályossá, a 9 pedig azt, hogy ebben az esztendőben ez az MNB 9. rendelkezése. Zárójelben a 147-es szám pedig arról tájékoztat, hogy a Magyar Közlöny adott évi hányadik számában jelent meg. )
A fenti jogszabály alapján - a teljesség igénye nélkül fogjuk áttekinteni a pénzforgalom lebonyolításának menetét!
1.1 A bankszámlák
A készpénz nélküli fizetési mód bankszámlák közötti átírást jelent! ( Gondoljon az 5. leckében mit tanultunk a bankszámlapénzről! )
A fenti fogalmat felidézve könnyen levonhatjuk a következtetést - a készpénz nélküli fizetési mód bankszámlapénz forgalmat jelent.
E fizetési mód alkalmazásának alapvető feltétele az, hogy mindkét fél, azaz a jogosult és a kötelezett is rendelkezzen bankszámlával.
Bankszámla a bankszámlaszerződéssel létrehozott számla.
Bankszámlaszerződés olyan megállapodás, melyben a hitelintézet arra vállal kötelezettséget, hogy a számlán nyilvántartja a számlatulajdonos rendelkezésre álló pénzeszközeit, azok terhére kifizetési és átutalási megbízásokat teljesít. A számlatulajdonost a számlán történt pénzmozgásokról, azok egyenlegéről előre meghatározott módon és időben számlakivonat formájában értesíti.
A számlán történő pénzmozgás lehet terhelés, vagy jóváírás. Terhelésről akkor beszélünk, ha teljesítést követően a számlatulajdonos követelése csökken a bankkal szemben. ( Kifizetés történt a számláról! ) Jóváírás esetén a teljesítést követően a számlatulajdonos követelése növekszik.! ( Bevétel érkezett a számlára! )
A bankszámla lehet un. pénzforgalmi vagy lakossági bankszámla. Ha a bankszámlaszerződésben nincs kifejezett utalás arra, hogy a bankszámlát pénzforgalmi bankszámlaként nyitották meg, a bankszámlát lakossági bankszámlának kell tekinteni.
A banknak számlanyitási kötelezettsége van!
A számlát kétféleképpen lehet vezetni:
- A számlaszerződés nem ad lehetőséget hitelezésre, tehát csak akkor teljesít a bank terhelést, ha a számlának fedezete van.
- A számlaszerződés másik lehetséges módja hitellel kombinált számlavezetést biztosít. Tehát fedezet hiányában is teljesít a bank, azaz hitelt nyújt.
A bankszámla jelölése
A bankszámlát a belföldi pénzforgalomban elsődlegesen a pénzforgalmi jelzőszám és a bankszámla elnevezése azonosítja. A pénzforgalmi jelzőszám 16 ( 2X8 ) vagy 24 ( 3X8 ) numerikus karaktert tartalmazó számsor. Az első 8 karakterből az első három számjegy a számlavezető hitelintézetet, a következő négy számjegy pedig a hitelintézet fiókját jelöli. A nyolcadik számjegy az ellenőrző szám. A 9-16. karakter vagy a 9-24. karakter a bankszámla tulajdonosának azonosító száma. A 16. illetve a 24. számjegy az ellenőrző szám.
A bankszámla feletti rendelkezés
A számlatulajdonos, vagy az őt képviselni jogosult személy - a hitelintézet által rendszeresített módon, általában aláírási címpéldányon - írásban bejelenti a számla felett rendelkezési joggal bíró személyek nevét, és az általuk alkalmazott aláírási formát. Az aláírás elektronikus kódolással is helyettesíthető.
A bankszámláról a hitelintézet fizetést, átutalást csak akkor teljesít, ha a számla felett rendelkezni jogosult személyek a fizetést elrendelő bizonylatot az aláírási címpéldányban megadott módon aláírják!
A hitelintézet a számlatulajdonos rendelkezése nélkül csak akkor terhelheti meg ügyfele számláját, ha a terhelést jogszabály teszi lehetővé. ( Pl. jogerős bírósági határozat alapján történő terhelés. )A bank a banki tevékenységi körében keletkezett követelésével megterheli ügyfele számláját. ( Pl. bankköltség. )
A számlán levő követelésével a számlatulajdonos szabadon rendelkezhet.
Bankszámlakivonat
A hitelintézet a számlatulajdonosokat a bankszámlán történt terhelésről, illetőleg jóváírásról írásban - vagy külön megállapodás alapján más módon ( pl. elektronikus úton ) - bankszámlakivonattal értesíti
Pénzforgalmi betétszámláról minden olyan napon bankszámlakivonatot kell készíteni, amikor a bankszámlán pénzmozgás volt.
Lakossági bankszámláról bankszámlakivonat előre meghatározott ( pl. havonta ) időszakokról készül.
1.2. A fizetési megbízások teljesítése
Fizetési megbízás:
1. a számlatulajdonos, vagy a rendelkezésre jogosult utasítása a hitelintézetnek, pénzösszegnek bankszámlájáról az általa megjelölt kedvezményezett bankszámlájára történő átutalásra ( átutalási megbízás ),
2. a számlatulajdonos hitelintézetnek szóló megbízása pénzösszegnek az általa megjelölt kötelezett bankszámlájáról, saját bankszámlájára történő beszedése iránt ( beszedési megbízás ),
3. bankszámlára készpénzben történő befizetés vagy az onnan történő kifizetés.
A számlatulajdonos a pénzforgalmi megbízást a hitelintézettel kötött megállapodás szerinti formában elektronikus úton vagy formanyomtatványon, illetve egyéb úton nyújthatja be. A postai pénzforgalmi nyomtatványok mintáját, részletes kitöltési szabályát a Posta adja ki.
A hitelintézet a fizetési megbízás adatai mellett a megbízás érkezésének időpontját ( év, hó, nap, óra, perc ) is köteles rögzíteni - ezt nevezzük érkeztetésnek - és tárolni.
A hitelintézet a bankszámla feletti rendelkezéseket általában érkezési sorrendben teljesíti.
A hitelintézet köteles meghatározni a munkanapon belül azt a kezdő és záró időpontot, amelyek között a fizetési megbízások benyújthatók. A megbízás jogosultja egy, legfeljebb három nap múlva rendelkezhet az összeg felett.
1.3. Fizetési módok
Ha törvény vagy kormányrendelet a pénztartozás megfizetésének módját kötelezően nem írja elő, a felek a fizetési módban szabadon állapodnak meg.
A belföldi fizetési forgalomban alkalmazható fizetési módok a következők:
I. bankszámlák közötti fizetések
a) átutalás
1. egyszerű átutalás,
2. csoportos átutalás,
b) beszedési megbízás
1. csoportos beszedési megbízás ( csoportos inkasszó ),
2. azonnali beszedési megbízás ( azonnali inkasszó ),
3. határidős beszedési megbízás ( határidős inkasszó ),
c) okmányos meghitelezés ( akkreditív )
II. készpénz -helyettesítő fizetési eszköz
a) elektronikus fizetési eszköz
1. távolról hozzáférést biztosító fizetési eszköz ( pl. bankkártya ),
2. elektronikus pénzeszköz,
b) csekk
III. készpénzfizetés
készpénzfizetés teljesíthető:
a) a pénzösszeg közvetlen átadásával,
b) a jogosult bankszámlájára készpénzben teljesített befizetéssel,
c) készpénz-átutalási megbízással,
d) a jogosult részére kifizetési utalvány útján történő kifizetéssel,
e) készpénzfelvételi utalvány útján történő kifizetéssel,
f) pénzforgalmi betétkönyv felhasználásával,
g) postai küldemény utánvételezésével
h) esetenkénti egyszerű átutalással átutalt összegből készpénz felvételével,