2. Nemzetközi fizetési forgalom

A munkamegosztás fejlődésének egyik fontos fejezete a nemzetközi munkamegosztás, amely ma már nemcsak a különböző országok közötti munkamegosztást jelenti, hanem a régiók - országhatároktól függetlenül - közötti munkamegosztást is.

A nemzetközi munkamegosztás eredménye a külkereskedelem, amelynek két alapvető oka lehet. Egyrészt a kényszerűség, másrészt az ésszerűség. Kényszerűségi okról akkor beszélünk, ha azért vásárol valamilyen terméket külföldről egy ország, mert olyan terméket nem tud a gazdasága produkálni.

Magyarországon - gyakorlatilag - nincs vasérc. Tehát ezt a fontos alapanyagot más

országból, pl. Oroszországból kell behozni.

Ésszerűségi okról akkor beszélünk, ha valamilyen terméket ugyan elő tud állítani egy ország, de, sokkal gazdaságosabb azt külföldről behozni.

Most ne Pelikán elvtárs magyar narancsára gondoljon, mert az "kicsi, savanyú , de a miénk! Ugyanabban az időszakban termeltek nálunk rizst is. De hamar abbahagyták, mert Kelet-Ázsiából olcsóbb behozni, mint itthon megtermelni!

A külkereskedelem tehát termékeket hoz be az országba - importál - és  termékeket értékesít külföldön, azaz - exportál.

Az áru mozgással ellentétesen pénzmozgás történik. A pénzmozgás valutában, illetve devizában bonyolódik:

            2.1. Árfolyam

A valutákat és a devizákat egymás között átváltják. Az átváltás az un. - jól ismert - árfolyamon történik.

A valutaárfolyam valamely valuta egységének egy másik ország pénzében kifejezett ára.

A devizaárfolyam valamely pénzre szóló devizának egy másik ország pénznemében kifejezett ára.

A valuta és a deviza árfolyama ( azonos időpontban és helyen ) általában eltér egymástól. Mi ennek az oka?

A valutát kezelni, őrizni, szállítani kell, ki van téve a hamisítás veszélyének. A deviza mint láttuk alapvetően számlapénz, ezért a valutánál említett többletköltségek, kockázatok nem jelentkeznek.

Tehát a valuta árfolyama - azonos helyen és azonos időben - általában magasabb mint a deviza árfolyama.

A valuták ( és a devizák ) árfolyama piaci kategória, ezért ezek nagyságát a piaci kereslet, kínálat határozza meg. Az árfolyam értékarányokat fejez ki, mivel tükrözi a valuták vásárló erő arányát.

Az árfolyamot befolyásoló tényezők:

-         piaci kereslet-kínálat,

-         az állam gazdaságpolitikája,

-         az országok közötti vásárlóerő arányok,

-         a valuták átválthatósága.

A magyar forint ma szabadon átváltható, árfolyama valutakosár segítségével kerül meghatározásra. Ma a valutakosárban teljes egészében euró van. Ez azt jelenti, hogy pénzünk árfolyama csak az eurótól függ.

Az Európai Unió tagállamai a Gazdasági és Monetáris Unió megvalósításának fontos lépcsőjeként létrehozták a közös pénzt, az eurót.

Az euró 1999-ben került bevezetésre, de ez csak részleges bevezetésvolt, hiszen csak számlapénz formájában funkcionált. Teljes körű bevezetésre 2001 január elsejével került, ekkortól létezik készpénz formában.

Ma nem tagja az euró övezetnek - azaz nem az euró a törvényes fizetési eszköz - Svédországban, Dániában és Nagy-Britanniában. Svédország nem - akarta - teljesítette az euró bevezetésének feltételeit, míg a másik két ország lehetőséget kapott a későbbi bevezetésre.

Az árfolyamot, mint kategóriát értelmezhetjük úgy mint piaci árfolyamot, amelynek nagyságát a piaci kereslet-kínálat határozza meg.

A hivatalos árfolyam az az árfolyam, amelyet az állam határoz meg.

Az árfolyam lehet:

-         Kötött: az árfolyamot hatóságilag rögzítik, nem hat rá a kereslet-kínálat. Általában a kötött devizagazdálkodást folytató országokban alkalmazzák.

-         Rögzített ( fix ): az árfolyamok egy előre meghatározott ( általában szűk ) sávban ingadozhatnak a sávközép ( paritás ) körül. A sávból való kilépést a jegybank a kereslet és a kínálat mesterséges befolyásolásával akadályozza meg.

-         Rugalmas ( flexibilis ): Az árfolyam a kereslet-kínálat változásától függ.

Az árfolyam változása a kötött és a rögzített rendszerben a le- illetve a felértékelés, a rugalmas árfolyamnál a le- illetve felértékelődés.

A magyar árfolyam politika az elmúlt húsz esztendőben leértékelő volt. 1995-től un. csúszó árfolyam politika volt érvényben, ami azt jelenti, hogy előre bejelentett mértékben értékelték le a forintot. 2001 január elsejétől megszűnt a csúszó leértékelés. Ma a forint árfolyama a kereslet-kínálat függvényében plusz-mínusz 15%-os sávban mozog. A sávközép - amitől az eltérést számoljuk - 282,36 Ft

Árfolyamjegyzés: a valuták illetve a devizák árát a pénzpiacon meghatározott időben feljegyzik és közzéteszik.

Árfolyamjegyzés módjai:

1.      közvetlen árfolyamjegyzés: a külföldi fizetési eszköz egy egysége mennyi belföldi fizetési eszközzel egyenlő.

Pl. 1 EUR = ( 243,2582 - 248,23542 ) HUF.

A példát a következőképpen kell értelmezni. A bank 1 eurót 243,2582 forintért vásárol meg ( ez a vételi árfolyam ), és 248,2354 forintért adja el ( ez az eladási árfolyam ) az ügyfélnek.

2.   közvetett árfolyamjegyzés: a hazai fizetési eszköz egy egysége hány külföldi fizetési egységgel egyenlő.

Nagy-Britanniában ezt az árfolyamjegyzési módot alkalmazzák .

             1 GBP = 2,158 CHF ( egy angol font mennyi svájci frankot ér )

Beszélünk vételi, eladási és középárfolyamról. Ezeket a fogalmakat mindig a bank ( a valuta forgalmazója ) szempontjából értékeljük.

Vételi árfolyam azt jelenti, hogy a bank mennyiért veszi meg az ügyféltől a valutát. Az eladási árfolyam - természetesen ezek alapján azt jelenti, hogy mennyiért adja el a bank a valutát az ügyfélnek.

A középárfolyam a vételi és az eladási árfolyam számtani közepe, gazdasági jelentősége nincs. Szerepe statisztikai.

A hivatalos árfolyam a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett árfolyam, amelyet az MNB naponta jegyez. Ezen az árfolyamlapon konvertibilis pénznemek kerülnek feltüntetésre. Az árfolyamlapon szereplő pénznemekre tranzakció végzési kötelezettséget vállal a központi bank.

Tehát ha konvertibilis pénznemet akarunk venni vagy eladni, a bank - az MNB kötelezettségvállalása miatt - ezt köteles megvenni, illetve eladni. Amennyiben nem konvertibilis valutában, devizában végzünk műveletet, az esetleges átváltásra bankunktól kérjünk kötelezettséget!

            2.2. Valuta -, devizaleértékelés gazdasági hatása

Az árfolyamnál tanultuk, hogy Magyarország folyamatos leértékelő árfolyam politikát alkalmazott. Vajon miért? Azért mert a leértékelő árfolyam politika ösztönzően hat az exportra és fékezi az importot.

Példa: Tételezzük fel, hogy 1 EUR = 250 HUF. Vállalatunk havonta 10 000 EUR értékben ad el terméket külföldre. A vevő által kifizetett összeget átváltja, így bankja jóváír számláján 2500000 forintot.

A következő havi szállítás előtt a forint árfolyama 260 forintra nőtt az euróhoz képest. ( Tehát a forintot leértékelték. )  A vevő teljesítése után a bank jóváír számlánkon 2 600 000 forintot. Mivel látjuk, hogy ugyanolyan teljesítménnyel 100 000 forint többletjövedelemhez jutottunk, növelni fogjuk az exportot, hisz a következő leértékelés után további többletjövedelemhez jutunk.

Az importőr esetében a hatás éppen ellentétes irányú hiszen ugyanannyi ( pl. ) euróért többet kell fizetni.

Oldal: Pénzügyi anyag 5.
Idegenvezető képzés honlapja - © 2008 - 2024 - turista.hupont.hu

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat