Minden gazdasági eseményről, műveletről, amely az eszközök, a források állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani. A gazdasági események folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell. A könyvviteli nyilvántartásban csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján lehet feljegyzést készíteni.
A bizonylatok csoportosítása:
1. A könyvviteli feldolgozásban betöltött szerepük szerint
a.) alapbizonylatok
a.) szigorú számadás alá tartozó bizonylatok
b.) külső bizonylatok (a külső gazdasági környezettől érkeznek a vállalathoz,
pl. szállítólevél, számlakivonat, számla).
A bizonylatok három részből tevődnek össze:
1. azonosító rész (sorszám, eladó-vevő neve, eladó adószáma, kelet);
2. adathordozó rész (gazdasági esemény rövid tömör leírása, az összeg megjelölése, ÁFA tartalom feltüntetése, a végösszeg betűvel történő kiírása);
3. érvényesítő rész (aláírások).
A könyvelési bizonylattal szemben támasztott követelmények:
1.) Tartalmi követelmények: a gazdasági esemény rövid, tömör, de egyértelmű megfogalmazása, beleértve annak mennyiségi és értékbeli pontos rögzítését.
2.) Formai követelmények: a bizonylat hitelességét meghatározó tényezők
- a bizonylat megnevezése és sorszáma;
- a bizonylat kiállításának időpontja, illetve annak az időszaknak a megjelölése, amelyre a bizonylat adatait vonatkoztatni kell;
- a kiállító szervezet megnevezése;
- a gazdasági műveletet elrendelő személy vagy szervezet megjelölése;
- a bizonylat kiállítójának aláírása;
- esetenként az utalványozó, az átadó, az átvevő, az ellenőrző személyek aláírása, meghatározott esetekben cégszerű aláírás;
- a gazdasági esemény tartalmának a leírása vagy megjelölése, az esemény okozta változások mennyiségi, minőségi és értékbeli adatai;
- ha külső bizonylatról van szó, akkor annak tartalmaznia kell többek között a bizonylatot kiállító gazdálkodó nevét, címét, adóazonosító számát, a bizonylat címzettjének nevét, címét, a kapcsolódó adó(előleg) alapját és összegét;
- bizonylatok adatainak összesítése esetén az összesítés alapjául szolgáló bizonylatok körének, valamint annak az időszaknak a megjelölése, amelyre az összesítés vonatkozik.
A Bizonylati Szabályzat a vállalkozásban alkalmazott bizonylatok tartalmával, kialakításával és kezelésével kapcsolatos előírások összessége.
A Bizonylati Szabályzatnak célszerű tartalmazni a következőket:
Érdemes még a Bizonylati Szabályzaton belül elkészíteni a Bizonylati könyvet, vagy más néven Bizonylati albumot. Ez az album az összes vállalaton belül előforduló bizonylatról tartalmaz egy mintát, hogy hogyan kell kitölteni, és hivatkozást a Bizonylati Szabályzatban leírtakra (hol állítják ki, ki a kiállításért a felelős, hová kell átküldeni, ki dolgozza fel, hogyan...).
A bizonylatok megőrzésének ideje (Szv. tv. 169. §.):
10 évig köteles megőrizni a vállalkozás
- a beszámolót és az azt alátámasztó főkönyvi kivonatot;
- leltárt és leltárértékelést;
- naplófőkönyvet és pénztárkönyvet;
- valamint más, a Számviteli Törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartást, az ezeket alátámasztó leltárt, az analitikus, illetve kiegészítő nyilvántartást olvasható formában.
A könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot (ide értve a főkönyvi számlákat, az analitikus, illetve részletező nyilvántartásokat is) legalább 8 évig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon megőrizni. A folyószámláknál az elévülési idő a folyószámla megszűnésének időpontjával kezdődik. A szigorú számadású bizonylatok rontott példányaira is vonatkozik a (2) bekezdés szerinti megőrzési kötelezettség.