Stíluskorszakok:
Romanika (román stílus) - 10-12. század
Pisai épületegyüttes - különböző részekből épül fel egy templom. 8. századtól van egy pre-romanika. Sokáig nincs kialakult kép, mert népvándorlás van (főleg) Tér és tömegformálása - összetett Építőanyag - kő építészet (téglát nem használnak) Szerkezet - semmilyen újítás, a templomok bazilikálisak. Alaktan - rézsűs, bélletes kapuzat, ikerablakok. Alapvetően egyházi épületek uralkodnak: templom, apátság. Várak viszonylag ritkán épülnek kőből, inkább földvárak vannak. (vár, lakótorony - csekély számban) Mo-n: eredeti román stílusú épület nincs Bp-en. A képzőművészet nem önálló - az épületet díszíti. (hordozható táblaként nincs a Ny-i világban) Az ötvösművészet fontos a romanikában (inkább az iparművészethez tartozik) Mo-n a romanika: 11-13. század. Németország csak a 19. század végétől létezik (Olaszország sincs még) Német-Római Császárság 3 császárdóm van: Speyeri dóm, Worms, Mains.
- vörös mészkőből, viszonylag dísztelen
- ikerablak (pici oszloppal elválasztva a kettő)
a falak vastagok (2-3 méter is lehet), erődként is szolgál
pilléreket, alátámasztásokat használnak, hogy ne szakadjanak be az ablakok.
- viszonylag szimmetrikus
- a templom alapítója a főkegyúr (itt a császár) - jogai vannak: pl. ide temetkezhet.
- West werk = nyugati építmény - csak a főkegyúr lehet ott.
(különálló épületrész a németeknél!)
- a tornyok az épület részévé válnak, számuk megkétszereződik.
(ez egy francia / normand újítás)
- a főhajó és a kereszthajó találkozása = négyezet - alatta van a lejáró
fölötte van a kolostorboltozat
kupola majd csak a reneszánszban lesz.
Itáliai romanika jellemzője a márványburkolat, ez végig megmarad.
- különáll a harangtorony és a keresztelőkápolna.
aki nem keresztény, nem léphet be a templomba (római hagyomány)
ezért van külön a keresztelő
- a bejárat általában Ny-ra néz, a szentély K-re - keletelt templomoknak nevezzük.
(pl. a Bazilika is apszissal néz a Bajcsy-Zsilinszky útra)
a mellékhajó É-i vagy D-i
- ókori örökség: törpegaléria = a faltól kissé eltolt oszlopsor.
- 5 hajós (ez is római hagyomány!
- a kereszthajó 3 hajós
- ferdetorony
Francia romanika (Wezlay, Autun)
- aszimmetrikus
- külső támíves, támpilléres rendszer (a gótikában lesz igazán)
megtámasztja az épület súlyát, a falak vékonyabbak lehetnek
- homlokzat - szobrászati díszítése
Autun kapudíszítészete (főkapu) - utolsó ítélet díszítést kap
a képeknek nagy szerepe van - morális fenyegetés fontos
- Krisztus tűzkoszorúban jelenik meg
jobbján üdvözületre, balján kárhozatra szánt lelkek
A sírból előmászók - meztelenek ( ez az egyetlen, ahol így ábrázolható egy ember)
A balján van egy patikamérleg, egy angyal kezeli a mérleget és aki lehúzza a mérleget, az jó ember.
- A cél: a kereszténység elterjesztése (fenyegetéssel)
Cluny apátság - lerombolták
- Mo. Pannonhalma - Szent Márton dombjára épül (Mons-Sacer = szent hely)
996-ban alapítják Gellért püspök hittársai
- Szt Gallen-i ideális apátságterv (820-ból) - az épület nem maradt fenn.
o kapszula alakú templom, apát háza, zarándokok szállása
o ispotály (kórház kis kápolnával, ami szintén kapszula alakú)
o temető
o fűszernövény kert (gyógynövény, gyomorkeserű)
o szerzetesi lakrészek - közötte négyszögletes kerengő az elmélkedésre
o ciszternával,
o labirintus formára vágott kert benne - az élet kifürkészhetetlenségének jelképe (átlagéletkor akkor 27 év volt)
o árnyékszék rész
o istállók, kocsiszín (itt laknak a szolgák is)
Mo-n: Jáki templom (Szombathelyhez közel), Lébényi templom (Győrhöz közel)
- török megszállás ezen a részen nem volt.
- Lehel téren - másolat (nem teljesen azonos)
- Vajdahunyad várában - csak a kapuzat másolata.
Lombard mesterek művei:
rézsűs - nem derékszögű a kapunyílás, hanem átlós, tölcsérszerű
béllelt - ennek a díszítését jelenti
Maiestas Domini ábrázolás = Krisztus és a négy evangélista
(egyszerűsített utolsó ítélet) bazilikális szerkezet (= kiemelkedő főhajó)
üveget nem használtak üvegezésre - télen bedeszkázták, vagy állatbőrrel fedték be
az ablakok rések voltak - lőrésnek használhatóak Csempészkopácsi templom - érdekesség kapuban: bárány (Krisztus) ábrázolás Koronatörténet: 2 nagy csoport
Ékszer együttes (5 db-os): 4 db a Parlamentben (korona, jogar, országalma, kard)
- ötvösművészeti remekművek
- az eredeti kardot Bécsben őrzik
- az alma anjou korabeli
- jogar - 10 századi kristály, 11. századi mű
palást - a Nemzeti Múzeumban
A királynék is hímeztek rá, de lefejtették róla (nem volt tökéletes)
István korabeli - ő adományozta a székesfehérvári Bazilikának (zarándokút miatt)
István a főkegyura a székesfehérvári Bazilikának.
Gizella képe is rajta van. Istvánon nem olyan korona van, mint a mostani.
2000-ben kerültek át a Parlamentbe
- a korona és az ékszerek a magyar államiság jelképei, nem műalkotások
- a miseruha a Te Deumot tartalmazza
- eredetileg körben volt, de le lett metszve
- az számított királynak, akit Székesfehérváron az esztergomi érsek koronázott meg
- jellemző, hogy több korona van (pl. koronával temetik el)
- nálunk egyetlen korona van.
- Szent Korona tan - jelképezi az autonóm önálló államiságot
ha nem önálló, akkor másutt őrzik
Korona szálló - azért kapta ezt a nevet, mert akkor épült, amikor visszahozták. Története: egyes részei különböző időben születtek.
pl. a nagy drágaköveket kilopták, a zománcképek cserélhetőek
Istvánról - legenda: Elvileg II. Szilveszter küldte a koronát.
István és Imre halála után a korona visszakerül Rómába.
Izabella (Szapolyai) letöri a keresztet és elviszi.
A korona régebbi, mint István kora:
1. Attila - Nagy Károly - I. (német) Ottó - onnan Mo-ra kerül (ősi koronatörténet)
egy korona
2. István halála után keletkezett, 2 részből
csak a kereszt volt régi ma már az sem) - szocialista történet
- csüngők oldalt és hátul
- alsó abroncs része: görög nyelvű (görög, vagy bizánci korona)
- keresztpánt - latin nyelvű - belülről van összehegesztve
- elvileg voltak a misén latin és görög nyelvű részek is
- alsó rész: Bizáncban készülhetett (minőségi)
felső rész: itáliai készítésű lehetett
- zománcképek:
Krisztus + Gabriel és Mihály arkangyal - oldalt orvos-szentek vannak.
hátul: középen - Dukasz Mihály bizánci császár
jobb: Bíborban született Konstantin (társcsászára volt)
bal: magyar király - I. Géza (1070-es évek) - a császárokra néz
DE! - a zománcképek cserélhetőek!
- I. Géza a bizánci udvarból nősült - a lánnyal jött a korona (abroncs) is.
A szöveg: bíbor betűkkel van. (csak bizánciaknál lehet)
A magyar király zöld betűkkel van írva!
- Keresztpánt:
páténából készült (= ami letakarja az ostyástálat a misén)
- ez egy keresztpánt, arra kerül a textil
- A keresztpánton csak 8 apostol van.
Le kellett vágni, mert túl széles volt az abroncshoz
vagy: nem minden apostolt ábrázoltak szívesen.
- A keresztpánt tetején Krisztus képe van - át van szúrva a kereszttel.
- A kereszt miért ferde? - sztaurotéka = tartó, keresztereklye-tartó
- Beszélő ereklyetartó: olyan alakú a tartó, amit tartalmaz.
(pl. Szent László hermája - koponyacsont van benne)
- kereszt ereklye van benne, ezért ilyen alakú
- ! fontos, hogy milyen ereklyék vannak !
- eredetileg olyan ereklyetartó lehetett, ami átlátszó kristály volt, így látható volt a kereszt-szilánk. - ezt cserélhették ki (a visszaküldés után) egy keresztre
(Izabella letörte) - álkereszt, alibikereszt.