Országismeret 1.
Tudnivalók Mo-ról
Európa közepén, a Kárpát-medencében
16-22 hosszúsági fok, 45-47 szélességi kör terület: 93036 km², szélesség: 520 km, hosszúság: 220 km
325 km² volt a történelmi Magyarország
Határaink: Ausztria, Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia
Burgenland, Felvidék, Kárpátalja, Erdély, Bácska-Bánát
Kékes: 1015 m - Mo legmagasabb pontja
Szegedtől D-re 76 m - legalacsonyabb Földtörténet: 20 millió évvel ezelőtt - tektonikai alapmozgások
Eurázsiai és Afrikai tömb összeütközött. Mura, Balaton, Hernád törésvonal kialakult. Kárpátok felgyűrődött.
Tájegységek: Nagy-alföld, Kis-alföld, Dunántúli dombság, Északi középhegység Éghajlat:
Mérsékelten kontinentális + óceáni, kontinentális, mediterrán, hegyvidéki hatás.
Atlanti óceán, Orosz sztyeppék, Adria / Földközi-tenger, Alpok, Kárpátok felől.
Népi megfigyelések, hiedelmek:
Sándor-József-Benedek: március 19-20-21 - magas nyomású meleg levegő érkezik.
Pongrác-szervác-Bonifác: május - fagyosszentek Orbán: május 25 - Grönlandi hideg érkezik Medárd: június 8 - hűvös óceáni levegő, 40 napos esőzés Vénasszonyok nyara, indián nyár: október eleje -keletről érkező kontinentális hatás Katalin locsog, Karácsony kopog: november 25 A négy évszak nem váltakozik szabályosan Középhőmérséklet: 10,8 fok Napsütéses napok száma: 1900-2000 óra A hóviszonyok nem garantáltak. Vízrajza: Duna vízgyűjtő területe! 417 km.
Tisza (Nagy Mo-n - itt eredt, itt végződött)
Fertő tó (75 km²) - legnyugatibb sztyeppei tó, sós vizű
Balaton (598 km²) - mélyedéses, törésvonalon kialakult
Velencei is - néha-néha kiszárad.
Mesterséges tavak - Tisza tó, Vekrdi tó, Tatai öreg tó, Orfűi tó,
Morotva patak (holtágból kialakult), Ráckevei Duna ág, Szelidi tó
Mélyedéses szikes tavak - Fehér tó, Sóstó
Melegvizű forrástavak - Hévízi, Tapolcai (Miskolc)
Dolina tavak - Aggteleki karszt tavak (meszes)
Csuszamlással keletkezett - Arlói tó, Békás tó Tavaink - gyorsan felmelegszenek, gyorsan be is fagynak.
Rétegvizeink - artézi kutak (~ 50 ezer)
Gyógyvizeink - Európában a leggazdagabb - szénsavas, vasas, timsós, jódos, kénes
> 500 gyógyvíz - Bfüred, Balf, Bük, Sárvár, Hévíz, Zalakaros, Siklós Északi középhegység: Bükkszék, Egerszalók, Mezőkövesd, Miskolctapolca Alföld: Hajdúszoboszló, Debrecen, Gyula, Cserkeszőlő
Növénytakaró: természetes 10%, telepített erdő 18%, gazdag növényfajokban.
Nemzeti parkjaink: (első 1872 Sárga kő - Amerikában)
1972 - Mo-n az első (jelenleg 10 nemzeti parkunk van) Világörökségi helyeink: ENSZ, UNESCO
Pannonhalma, Fertő-tó, Pécsi ókeresztény sírkamrák, Andrássy út, Budai Vár, Hollókő, Tokaj hegyalja, Hortobágy. + Ipolytarnóci lelőhely
Népesség: Magyarország lakossága ma: 2001 február 1. - 10 195 513 fő.
1914 - 24 millió 1928 - Trianon: 20 millió (7 millió maradt) 1949 - 9 205 ezer 1960 - 9 600 ezer 1970 - 10 301 ezer 1980 - 10 703 ezer (évente 33 ezer) 1990 - 10 375 ezer
Nemzetiségek aránya: 8%
Romák: 3,7%, német (sváb): 1,6%, szlovák (tót): 1,1%, román (oláh): 0,2%,
délszláv: 0,5%, bolgár, bunyevác, rutén, örmény, vend, kínai
Vallási megoszlás
:
Római kat.: 50%, református: 17%, evangélikus: 4%, izraelita: 2%, egyéb: 27%
Társadalmi rétegződés:
24% - jómódú elit, 18% - középosztály, 58% - leszakadó
Népsűrűség: 111 fő/km² Budapesten 19% él, város: 44%, falu 37%
Európában 67 nyelvet beszélnek, 12. a magyar (a Földön 6000 nyelv, 40. a magyar)
Igazgatás: megyei - régiós (az idegenforgalom már ilyen)
K-Duna, É-Mo, É-Alföld, D-Alföld, Tisza tó, K-Dunántúl, D-Dunántúl, Balaton,
Ny- Dunántúl Egyházi igazgatás Katolikus egyház:
Budapest-Esztergomi, Egri, Veszprémi érsekség, Pannonhalmi főapátság
Református: 3 egyházmegyéjük van. Evangélikus: egyházkerületek
Közlekedésünk: közúti útjaink - 9 főútvonal
1. Bp - Bécs
2. Bp - Ipolyság, Beszterce, Krakkó
3. Bp - Gyöngyös, Miskolc, Nyíregyháza, Debrecen
4. Bp - Szolnok, Debrecen, Nyíregyháza, Záhony
5. Bp - Kecskemét, Szeged
6. Bp - Ercsi, Szekszárd, Pécs, Barcs, Siklós
7. Bp - Balaton, Zágráb
8. Székesfehérvár, Veszprém, Szentgotthárd
9. a 8-ast és a 6-ost köti össze (délen)
Clark Ádám tér - 0-ás kilométerkő
Főútvonalak számozása: rangsor szerint, plusz számot kap.
Vasutak: óramutatóval ellentétes irányban számozzák
Kisvasút: diesel és villany
Úttörővasút (11 km), Hollóház vasút (Sátoraljaújhely, Gemenci, Nagycenki, Börzsönyben - Kemencei vasút
Vízi közlekedés: Duna - teljes hosszában Tisza - Tiszamuráig hajózható, Tokajig kishajóval Bodrog - teljes hosszában Körösök - Gyomáig (Tiszáig) Sió - teljes hosszában Keleti főcsatorna - Tiszalöktől Balmazújvárosig Balaton - 1836-ban gőzhajózás Velencei-tó - déli part és Pákozd Fertő tó - Mo-n nem hajózható
Légiközlekedés: Bp - New York is
38-40 millió ember látogat Mo-ra - 1/3 tranzitutas, a többi kiránduló.
Átlag 2,5 napot töltenek el itt.
958 milliárd Ft-ot hagytak itt. Mi 558 milliárdot vittünk ki.
Legtöbbet látogatott: Budapest, Ny-Dunántúl, Balaton
www.KSH.hu - gyorstájékoztató
Néprajzi csoportok a Kárpát-medencében (- külön papíron)
- felső-őri nyelvsziget (Ausztria)
- al-falusi magyarok (Drávaköz - Horvátország)
- szlavóniai magyarok (Eszék)
- huntyiak / hontiak (Ipoly, Börzsöny hegység)
- palócok (Nógrád megye)
- barkók (Ózd környékén 50 falu) (~ palócok)
- jászok (Jászság)
- matyók (Mezőkövesd, Túristvándi)
- kiskunok (Duna-Tisza-köze)
- nagykunok (Tiszántúl)
- poták (Kalocsa előtere)
- hajdúk
- tirpákok (Nyíregyháza előterében a „bokrokban")
Erdély
- székelyek
- aranyosszéki székelyek
- aldunai székelyek
- hóstátiak (Kolozsvárnál
- szászmagyarok (Kőhalom környéke)
- csángók:
1. gyimesi csángók (felső Lok, alsó Lok)
2. hétfalusi csángók (Brassótól DK-re)
3. dévai csángók (Déva - Vajdahunyad)
4. székely csángók (Gyimestől DK-re)
5. északi csángók (ua.)
6. déli csángók (ua.)
Borvidékek: Villányi Kékoportó, Egri, Soproni, szekszárdi Kékfrankos Balatoni, Tokaji furmint
Magyarország kulturális értékei:
zene, népdal, népzene, verbunkos, csárdás, tánc (nép~)
népdal: a parasztság életét mutatja be (érzelmi kép), szájhagyomány útján,
variálható, alkotó ismeretlen, minden korszak valamit ráragaszt, hatása van a műzenére (Bartók: 1881-1945, Kodály: 1882-1967)
hangszerek: citera, duda, síp, cimbalom, hegedű, tárogató, brácsa, nagybőgő
cigányzene - előadási stílus: (nem azonos a cigány népzenével)
A magyar kultúra részeként elismert.
A középkortól alakult ki a nemesi udvari zenéből.
Czinka Pannáé volt az első (kisbanda: 2 hegedűs, cimbalmos, bőgős)
19. század híres cigányprímásai:
Bihari János, Lavotta János, Rózsavölgyi Márk, Rácz Pali, Dankó Pista
20. századtól a rendszerváltásig:
100 tagú cigányzenekar, Rajkó zkr, Hármashatár-hegyen Vörös Postakocsi
Lakatos, Járóka Sándor, Járóka Pál, Kozák Sándor József
verbunkos (verbung-ból származik)
18. századi táncos / verbuválásból (= rábeszélés, megnyerés)
csoportos férfitánc
1770-1830-as években alakul ki - nagy tánczenei forma lesz.
Hat a nemzeti stílusra és a cigányzenére.
hangszeres - sokféle hangszerrel
Hallgató és friss változat
Bihari, Csermák, Lavotta, Liszt Ferenc, Erkel, Egressy Béni
Színpadi zenében, zongorára, kamarazene
magyar tánc - közösségi szórakozás
ének és hangszer kísérheti
sok változat - tájegységenként (= táncdialektus)
szanyi, kapuvári, bihari, székely, csángó
csárdás - alapvető magyar tánc, egyenes, büszke tartást igényel.
csizmacsapkodás, botos, üveges
Magyar irodalom: www.aktivmagyarorszag.hu www.hurrányaralunk.hu Alkotmány: 1949-es XX. törvény módosított változata. Piktogramok: Mo. látnivalói X-dik oldalán (beszkennelni!
Hogyan kell az irányokat meghatározni?
Óra segítségével: - a kismutatóval megirányítom a Napot
- amerre a kismutató áll, összekötni a 12-es ívet, megfelezni - az a déli irány.
Erdőben: a mohás oldal az észak.
Fa évgyűrűi: kisebb távolság van egymás között - arra van észak.
Ürgelyuk mindig délre néz.
Térképet mindig menetirányban kell tartani.
Méretarány = egy centiméteren hány centimétert tudnak lerajzolni.
1:25000 = 1 centiméteren 250 méter Poláris koordináta:
Irány és távolság szerint határozzuk meg. (irányszöget megadjuk és a távolságot)
Rövidített koordináta:
Földrajzi táj: a természeti tényezők, gazdasági, történelmi és társadalmi tényezők által kialakított táj.
Nemzet: történelmileg kialakult tartós emberi közösség, amire jellemző a közös nyelv, közös identitás (azonosság), és kontinuitás (eredet) tudat. Közös gazdasági egység.
Nemzeti néprajzi csoport: egy népen belüli csoport, amelyet sajátos történelmi hagyománya kultúrája, életmódja, társadalmi szerkezete, nyelvezete a környezetétől elkülönít.
Nemzetiség: az államon belül kisebbségben élő, nem a többségi nyelvet beszélő népcsoport, akik valamely módon elszakadtak, de szoros egységet tartanak.
Etnikum: más nép területén élő, az összetartozás tudatával élő, történelmileg kialakult népcsoport. Az államalkotó nemzettől távolra szakadt, vele kulturális kapcsolatot nem tartó.
Cigányok: 11-12. sz. - Indus folyótól indultak el (lun drom)
(Afganisztán - Irán - Török - Görög) egypti → gypsy = egyiptominak gondolták.
1400-as évek környékén jelentek meg (főleg az 1500-as évek)
zenészek, kézművesek - be kellene illeszteni őket
nemzetiség, etnikum = kisebbség
Arborétum: = természetes múzeum. Bemutatják a Mo-n és a világon honos növényeket.
Tudományos célokra is felhasználják.
Vácrátóti, Zirci, Alcsúti, Kámi (Jeli, Szombathelynél), Sárvári, Tiszakürti, Szarvasi, Szegedi, Püspökszentlászlói (Pécs)
Civilizáció: az ember sikere az életkörülmények és a természet javításában.
Kultúra: az ember sikere, amit az emberrel való kapcsolattartásával ért el. Önmaga és a másik ember legyőzése. Az érzelmi durvaságot lefaragja, tudományos és művészeti alkotásokban fejezi ki.
Idegenforgalmi tájegység: a települések természetföldrajzi, idegenforgalmi adottságai, műszaki paraméterei alapján szorosan összefüggő tájegysége.
Idegenforgalmi régió: olyan összefüggő földrajzi, területi egység, amely az idegenforgalmi adottságok és a fogadókészség együttes megjelenésével speciális idegenforgalmi szerepkör betöltésére alkalmas, vagy alkalmassá tehető.
Idegenforgalmi település: már meglévő, vagy potenciális, speciális idegenforgalmi vonzerővel rendelkező, vagy turisztikai áramlással érintett közigazgatási hely.
Nemzeti park: összefüggő, vagy mozaikos elrendezésű parkövezet, ahol állami feladatként szervezetten, módszeresen gondozzák és óvják a természeti értékeket.
Természetvédelmi körzet: kialakításának célja a védett területek legjellemzőbb tulajdonságainak megőrzése. A tájkép természetes elemeinek egyensúlyban tartása (korlátozzák az építkezéseket)
Természetvédelmi terület: olyan kisebb kiterjedésű terület, amely természeti ritkaságok megóvására, tudományos, oktatási és génfenntartási célra való felhasználására alakítottak ki.
Bioszféra rezervátum: ritka, illetve kipusztuló-félben lévő növény illetve állatfajok megóvására létesített zárt terület.
Világörökség: a legkiemelkedőbb természeti értékek, vagy az ember által létrehozott objektumok (települések, településrészek, egyediségek) megtisztelő rangja. (UNESCO) által adva.
Budapest
1873 január 1-én egyesítették Pestet és Budát. (történelmi atlasz utolsó oldala)
Mo. északi és középső részén található Visegrád és Baja között a legalkalmasabb átkelés
→ vásárvonal (Ny-ról K-re)
Természeti adottságok: Budai dombok, Pesti síkság.
Buda - építőkövek, kút, hőforrás, Pest - termőföld. Forgalmi központot is jelentettek. Várdomb jelentősége:
Dunával párhuzamosan fut - ellenőrizhető a hajózás innen.
Lakói száma: ~ 2 millió
23 kerület - 16 Pesten, 6 Budán, 1 a Csepel szigeten.
Területe: 525 km²
Duna: 28 km-en folyik keresztül Budapesten
közepe: X. kerület, Martinovics tér
Nagy része 100-150 m tengerszint feletti, a budai oldal kb. 400 m magasan van beépítve.
János hegy: 527 m. Pesti oldal legmagasabb: Rákoskert: 245 m
Gellérthegy (235) és Kőbánya (235) magassága ugyanaz.
Közlekedése: 7 főútvonal innen indul
Pesti - gyűrűs, sugaras szerkezet Budai - halmazos szerkezet
Régi központ: Petőfi tér (Pest), Döbrentei tér (Buda)
Ma több csomópont van: Nyugati tér, Oktogon, Blaha, Bach csp, Kálvin tér
Túlterhelt közlekedésileg - sokat segített a körgyűrű megépítése.
Hidak: Megyeri, Vasúti, Árpád, Margit, Lánc, Erzsébet, Petőfi,
Szabadság, Lágymányosi, Vasúti Lánchíd - 1849-ben épült.
Szabadság híd - előzőleg Ferenc József, Róth Miklós volt.
Jelentős a villamoshálózata, 3 metróvonal
Sikló - 1986-ban újjáépítették
Libegő (János hegyre) Fogaskerekű Gyermekvasút
Hajózás, légi-kikötés központja
Egyedi idegenforgalmi adottság: Budai hegykoszorú (mint egy Amfiteátrum)
Margitsziget - 160 hektár
Duna szélessége: 300 m (Pétervárott a Déva is ilyen)
Várhegy - (királyi és polgári városrésze)
Gellérthegy
Éghajlata: mérsékelt, kontinentális.
Középhőmérséklet: 11 C, max. 39,5 C, min. -23,4 C A Budai hegyek a nyugati szeleket felfogják. Gyógyvizekben gazdag 1938 - fürdőváros - 22-76 C hévizek törnek fel.
Karsztvizek - 710 ezer éves víz feltör - ásványi só tartalmúak.
Termálvizek - ennél mélyebbek. Jell.: a feltörés után a Duna felé áramlik. 3 területi csoport:
- egyszerű karsztvizek: Aranyhegyi patak környéke, északi rész, Aquincum,
Római fürdő, Csillaghegy
- nagyobb hőmérsékletű termál- és karsztvizek: Gellért, Városligeti
típusos termális mély karsztvizek
- forrás és kútvizek: Ördögárok vonalától délre (Budai Vár DNy-i részén, a Döbrentei térnél folyik a Dunába) - hozama állandó.
Csepel, Pestszenterzsébeti - hidrokarbonátos (kalcium-karb., magnézium-karb.)
5 törökfürdő: Rudas, Rác, Király, Császár, Lukács.
13 gyógyfürdő: Gellért, Rudas (ivókúrás), Rác, Király, Lukács (ivó), Császár,
Aquincum Termálhotel, Margitszigeti Termálhotel, Hélia Termálhotel, Széchenyi, Dandár utcai, Pestszenterzsébeti, Dagály
Keserűvizes: Kelenföldi lapályon, Budaörsi medencében.
Természeti adottságok: barlangok
Pálvölgyi, Szemlő, dolomitsziklák a Sas-hegyen, Jókay kert a Svábhegyen, Füvészkert (Orczy kert - Ludovika)
Margitsziget, Városliget (kb. 200 éve alakították ki), Népliget, Erzsébet és Köztársaság tér
Különleges panoráma: Hármashatár hegy, Látó hegy, János hegy
Halászbástya, Budavári palota, Citadelláról, Bazilika teteje
Budapest történeti, művészeti adottságai:
Várnegyed - tatárjárás után alakult ki, IV. Béla ide tette helyszínét.
É - polgári rész (Dísz tér), D - királyváros 1250-es évektől fejlődött 1541-ig fejlődött 1868-ig török kézen volt - vilajetek, szancsákok
Mária Terézia után újjáépítik (barokk), addig (törökig) romantika, reneszánsz, gótika
Klasszicizmus megjelenik, majd az eklektika Vár - szabadtéri múzeum A polgári rész központja a Szentháromság tér.
Schulek Frigyes - 1874, neogótiku stílusban építi át a Mátyás templomot
(Nagyboldogasszony) Halászbástya - neoromán
Miklós toronyra építették rá a Hiltont - a kerengője a Hilton udvara.
Szentháromság tér és a Dísz tér között volt Buda fóruma.
Tárnok utcán megtalálhatjuk (13. és 14. sz. ház kapuzata mögött): gótikus ülőfülkék.
Országház u. 20 - gótikus elemek Úri utca - Alabárdos étterem Hess András tér: Hadik András lovas szobra Királyi Palota:
Dísz tér - Szent György tér (Hunyadit itt végezték ki 1458)
A keleti oldalon van a Sándor palota - Honvéd parancsnokság épülete (szétlőve)
Feltárása (1950-80) - Zolnay László: Élet a középkori Budán (Buda aranykora)
→ a velencei régészeti charta előírásai szerint folyik a feltárás.
Budapesti Történeti Múzeum: gótikus épületrészek (Nagyterem).
1974-ben találtak szobortöredékeket Zsigmond idejéből
(Fehérvári rondellán vannak a másolatok). Palotában: Történeti Múzeum
Ny - Országos Széchenyi könyvtár, K - Nemzeti Galéria
1848 - erőd jellege megszűnt a Várnak, mert lebontották a külső védműveket.
Római kor: Óbudán - Pannonia Superior központja - (1103 - Traianus osztotta fel Budát)
Aquincumi rész: polgári rész volt (ma Flórián tér) - római oszlopok, falmaradványok
A katonaváros rész Amfiteátruma - Zsigmond tér (= Kurszán várának is nevezik)
Kurszán, Árpád testvére volt - a katonai dolgokat ő hajtotta végre.
Lines vonal központja is volt - a Duna vonalára épített erődök vonala.
Bécstől az Al-Dunáig - láncszerű (germán, hun támadásoktól védett.
Polgárvárosi rész (Aquincum) - víziorgonát találtak itt (megszólaltatták)
Román korból nincs emlék
Gótika - Pesti belvárosi templom (Egyetem téren van)
Török korból - fürdők
Vízivárosi templomban és a mirádfülke - török időkből (jelzi, merre van Mekka)
Barokk - a műemlékek 60%-a barokk
Óbudai plébániatemplom Zichy kastély Vízivárosi Szent Anna templom Fehér kereszt fogadó (ma Casanova) Nagytétény - kastélymúzeum Pesten az Egyetemi templom Ferenciek terén a Ferences templom Százéves étterem (Pesti Barnabás utca)
Klasszicizmus - Nemzeti Múzeum - alap
Timpanonos, oszloprendes építkezés, nemes egyszerűség, nyugodt nagyság
Károlyi Palota ('49 január 8. elfogták Batthyány Lajost - itt)
Kálvin téri református templom Deák téri evangélikus templom Óbudai Zsinagóga Romantika:
Pesti Vigadó, Rákóczi út 5. alatt - volt, Zsinagóga (Rumbach Sebestyén utca)
Eklektika: kiegyezés után
Andrássy u. és a Nagykörút épületei, MTA épülete, Országház, Operaház,
Szent István Bazilika, Szépművészeti Múzeum és a Műcsarnok.
Szecesszió: (párhuzamosan) Iparművészeti Múzeum, Postatakarék, Földtani Intézet
Múzeumi hálózat - múzeumcsoportok
Történeti múzeumok: Magyar nemzeti Múzeum (koronázási jelvények) Aquincumi Múzeum, Kiscelli Múzeum (Bécsi u.) Budapesti Történeti Múzeum (Vár) Terror Háza, Holocaust Múzeum (Páva utca) Művészeti múzeumok:
Szépművészeti Múzeum, Műcsarnok, Magyar Nemzeti Galéria
Iparművészeti múzeumok: Nagytétényi, Hopp Ferenc Kelet-ázsiai, Kínai Múzeum Szakterületi múzeumok:
Közlekedési, Mezőgazdasági, Hadtörténeti, Petőfi-irodalmi, Orvostörténeti,
Bajor Gizi Színészmúzeum, Néprajzi, Öntödei, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari,
Szoborpark Egyházi múzeumok: Mátyás templom egyháztörténeti gyűjteménye Evangélikus Országos Múzeum
Szent István Bazilika kiállítása (Szent Jobb kápolns)
Zsidó múzeum (Zsinagóga) Gül Baba türbéje Könyvtárak:
Országos Széchenyi Könyvtár, MTA könyvtára, Egyetemi könyvtár, Szabó Ervin,
Országos Műszaki könyvtár, Országos Mezőgazdasági könyvtár,
Központi Katolikus Papnevelde, Rádai könyvtár (Széchenyi elkülönített része)
Kulturális élet:
Operaház, Erkel Színház, Operett, Vigadó, Zeneakadémia,
Budapesti Kongresszusi Központ, Királyi Vár udvar, Mátyás templom,
Budapesti Tavaszi Fesztivál
Budapest fogadókészsége: (1990-es adatok)
Szállodák - 5*: 3220, 4*: 6560, 3*: 5600, 2*: 3158, 1*: 780 = 19418 ágy (~20 ezer)
+ fizetővendég szolgálatok, kempingek.