Vallások és étkezési szokások

	katolicizmus	protestantizmus
	Lezseck atya, a Jeru­zsálemi Szerzetesi Testvérség papja	Lars Palmgren, a svéd egyház lelké­sze
Tiltják a hús fogyasztását?	nem	nem Attól eltekintve, hogy az elhullott állatok húsát tilos fogyasz­tani.
Tiltják bizo­nyos zöldségek és gabonafélék fogyasztását?	nem	nem
Tiltják bizo­nyos ételek együttfo­gyasztását?	nem	nem
Tiltják bizo­nyos italok fogyasztá­sát?	nem Szeszes italokat azonban csak mér­tékkel szabad fo­gyasztani             .	nem Szeszes italokat azonban csak mér­tékkel szabad fo­gyasztani.

Tartanak böj­töt?	igen Nagyböjt idején (húsvét előtt 40 napig) pénteken­ként, továbbá hamvazó­szerdán és nagypén­teken tilos húst enni Az áldozást meg­előző egy órában tilos szilárd éte­leket és alkoholt fogyasz­tani.	igen Húsvét előtt 40 napig tart a nagy­böjt.
Eltérnek a férfi­akra, il­letve a nőkre vonatkozó étkezési sza­bályok?	nem A nőknek azon­ban terhességük alatt nem kell böjtölniük.	nem
Vannak csak a gyermekekre érvényes kü­lönleges étke­zési elő­írások?	nem A gyermekek azon­ban 14 éves korukig nem böjtölnek.	nem
Vannak a te­metések idején betartandó étkezési sza­bályok?	nem	nem
Vannak az étke­zés sor­rendjére vo­natkozó sza­bályok?	igen Minden étkezés előtt és után hálát kell adnunk Is­tennek.	igen Minden étkezés előtt és után hálát kell adnunk Isten­nek.
Vannak speci­ális étkezési szertartá­sok?	nem Az ételt azonban nem szabad paza­rolni.	nem Az ételt azonban bűn pazarolni.
	katolicizmus	protestantizmus

	iszlám	judaizmus
Tebbal Abdelhalim, Párizsi Mecset Moha­medán In­tézete	Gerard Zyzek, a párizsi Jesiva igazgatója
Tiltják a hús fogyasztását?	igen A Korán szerint tilos elhullott vagy kivérzett állatból, Istenen kívül bár­mely más istenség­nek áldozott állat­ból, to­vábbá disznó­húsból enni.	igen Kötelező a rituális vágás. Tilos a tisztátalan fajták­ból, vagyis a nem kérő­dző, illetve nem ha­sított patájú állatokból enni, csak az olyan halakat szabad fogyasztani, amelyeknek pik­kelye és uszonya van, tilos a puha testű, héjas állatok (kagyló- és rákfélék) fogyasz­tása.
Tiltják bizo­nyos zöldségek és gabonafélék fogyasztását?	nem	igen Ültetés után három évig tilos a gyümölcsfák termé­sének fogyasztása. Minden Izrael földjéről származó zöldségre rituális szabályok vonat­koznak.
Tiltják bizo­nyos ételek együttfo­gyasztását?	nem	igen Tilos a tejes és húsos ételek együttes fogyasz­tása.
Tiltják bizo­nyos italok fogyasztá­sát?	igen Az erjesztett italok fogyasztása kerülendő.	igen Bort kizárólag vallásos zsidók készíthetnek. A pészach hét napja alatt tilos minden erjesz­tett gabonából készült ital fo­gyasztása.

Tartanak böj­töt?	igen Serdülőkortól kezdve minden egészséges és szel­lemileg ép moha­medán szá­mára köte­lező a Ramadan böjt. 29 vagy 30 napon át teljes böjtöt tar­tanak, amely két órával napkelte előtt kezdődik, és napnyug­takor ér véget.	igen Ősz elején (jom kippur) van egy nagyböjt, amikor tilos enni és inni. Ezen kívül vannak egyéb böj­tök is különféle ese­mé­nyek, pél­dául a Jeruzsá­lemi templom lerombolá­sának em­lékére.
Eltérnek a férfi­akra, il­letve a nőkre vonatkozó étkezési sza­bályok?	nem A nők mentesül­nek a böjt alól, ha menstru­álnak, a szülés követ­kezté­ben vért vesztet­tek, ha ter­hesek vagy szop­tatnak.	nem Eredetileg voltak olyan törvé­nyek, amelyek értelmében a nők rituális fürdőt vettek étke­zés előtt.
Vannak csak a gyermekekre érvényes kü­lönleges étke­zési elő­írások?	nem Serdülőkorig men­tesülnek a böjt alól.	igen Lányoknak 12, fiúknak 13 éves kor fölött nem szabad tiltott ételeket adni.
Vannak a te­metések idején betartandó étkezési sza­bályok?	nem	igen A halál bekövetkeztétől a te­metésig a család nem ehet húst és nem ihat bort.
Vannak az étke­zés sor­rendjére vo­natkozó sza­bályok?	igen A bal kéz hasz­nálatát helyesebb mellőzni az étke­zés során.	igen Nem szabad főtt ételt elfo­gadni nem zsidóktól, még akkor sem, ha az csak kóser élelmiszerek­ből készült.
Vannak speci­ális étkezési szertartá­sok?	igen Kezet kell mosni, még­pedig először a jobb kezet.	igen Kenyér fogyasztása előtt köte­lező a rituális mosdás. Étkezés előtt és után minden ételt meg kell áldani.
	iszlám	judaizmus

Tartanak böj­töt?	igen Az áldozást meg­előző hat órában tilos szilárd ételt és alkoholt fo­gyasz­tani. Szer­dán és pénteken húst nem esznek. Nagyböjt idején nem sza­bad húst, halat, tejter­mékeket, bort és olívaolajat fo­gyasztani.	nem	igen Sokféle böjt van, de ezek megtar­tása nem kötelező.
Eltérnek a férfi­akra, il­letve a nőkre vonatkozó étkezési sza­bályok?	nem	nem	nem A nők azonban nem léphetnek be a kony­hába, amikor menstru­álnak.
Vannak csak a gyermekekre érvényes kü­lönleges étke­zési elő­írások?	nem 7-8 éves korig azonban a gyere­keknek nem kell böjtöl­niük.	nem	nem
Vannak a te­metések idején betartandó étkezési sza­bályok?	nem	igen Ha az elhunyt vegetá­riánus volt, nem szabad húst enni a temetés után.	igen A halál bekövet­kezte után tíz napig csak nyers, egyszerű ételeket fogyasztunk, és csak vizet szabad inni.
Vannak az étke­zés sor­rendjére vo­natkozó sza­bályok?	igen Még a szerzete­seknek is tilos vis­szauta­sítaniuk olyan ételt, me­lyet először kínál va­laki. A második kíná­lásra elmagya­rázhatják, hogy nagyböjtöt tartanak.	igen Az idősek tiszte­letét szolgálja, hogy ők a többiek előtt kezd­hetnek enni.	igen Étkezés előtt kötelező fürdőt venni és tiszta ruhába öltözni. Különböző kasztokba tartozó emberek nem ehetnek együtt.
Vannak speci­ális étkezési szertartá­sok?	nem	nem	igen A konyha a ház legszentebb he­lye. Mindenki magában, csend­ben eszik.
	görögkeleti	buddhizmus	hinduizmus

	görögkeleti	buddhizmus	hinduizmus
	Pere Gérard de LaGarde, a pári­zsi Miasszonyunk, a Szen­ve­dők Boldog­sága és a Saint Genevieve parókiájának rek­tora	Bounket Khamgone, a Teochew Budd­hista Meditációs Központ igazga­tója	Vishwanath Shastri Indiai és Mauritiusi Kö­zösségek Hindu Központja
Tiltják a hús fogyasztását?	nem	igen A szigorúbb Mahájána- hívők vegetáriánusok. A kevésbé szi­gorú Hinájána hívői min­dent fogyasztanak, de csak naponta kétszer étkezhet­nek: egyszer kora reggel és egy­szer délelőtt.	igen A szent tehén húsát nem szabad fogyasz­tani. Egyes kasztok egyáltalán nem esz­nek húst. Mi­nél magasabb kasztba tartozik valaki, annál inkább tisztelet­ben tartja a ve­getarianiz­must.
Tiltják bizo­nyos zöldségek és gabonafélék fogyasztását?	nem	nem	igen A brahmanok és a magasabb kasztok „tiszta" (szatja) zöld­sége­ket és gabonafé­léket fogyaszta­nak.
Tiltják bizo­nyos ételek együttfo­gyasztását?	nem	igen A Mahájána-hí­vők nem fo­gyasztanak hússal együtt főzött zöldségeket.	nem
Tiltják bizo­nyos italok fogyasztá­sát?	nem Kivéve böjt alatt.	igen Tilos a szeszes italok fogyasz­tása.	igen A szeszes italok az úgynevezett nega­tív kategóri­ába tar­toznak, és a brahma­nok szá­mára tiltottak. A többiek is csak mértékkel fo­gyaszt­hatnak alkoholt.

Változások az utazás és a turizmus területén

Jelentős változások léptek hatályba hazánk uniós csatlakozását követően - 2004. május 1-je után -az utazás és a turizmus területén is.

Beutazás

Külföldi állampolgárok érvényes személyazonosító igazolvánnyal (is) beléphetnek a Magyar Köztársaság terültére az EGT (Európai Gazdasági Térség) alábbi államaiból:
Ausztria, Belgium, Ciprus, Csehország, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Lengyelország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia, Szlovénia. Ugyanez vonatkozik - nemzetközi megállapodás alapján - Horvátország és Svájc állampolgáraira.
Érvényes útlevéllel érkezhetnek Dánia, Egyesült Királyság, Izland, Írország, Lettország és Norvégia, valamint Svédország állampolgárai. Az EGT állampolgárok beutazása vízummentes, és kilencven napot meg nem haladó időtartamig külön engedély nélküli, azon túli tartózkodás EGT tartózkodási engedéllyel lehetséges.

Kiutazás

Az EGT tagállamaiba való kiutazáskor, a határokon a magyar állampolgárok is használhatják az ún. EU sávot. Nem szűnik meg, de leegyszerűsödik a határforgalom ellenőrzése az osztrák, a szlovák és a szlovén határszakaszon. Az Európai Gazdasági Térség továbbá Horvátország és Svájc területére érvényes magyar személyazonossági igazolvánnyal történhet az utazás. A kezdeti időszakban a zökkenőmentes határátkelés érdekében javasolt az útlevél használata.
A kiskorúak külföldi hivatalos ügyeik intézéséhez (pl. bejelentkezés, tartózkodási engedély beszerzése stb.), miután cselekvőképességük hiányzik vagy korlátozott, a szülők (törvényes képviselők ) hozzájárulására ( bizonyos ügyekben személyes vagy meghatalmazott útján való eljárására ) lehet szükségük. Külföldi utazásra nem használható a személyazonosító igazolvány, ha azt nem magyar állampolgárságú személynek (bevándorolt, menekült) adták ki, továbbá a magyar vezetői engedély sem.

Vámellenőrzés

Az uniós belső határokon, amelyekhez május 1-jétől Magyarország osztrák, szlovák és szlovén határszakaszai is tartoznak, megszűnik az áruellenőrzés. Az uniós tagállamokban történő vásárlás esetén az ÁFA visszaigénylésének lehetősége megszűnik. Természetes személyeknek alapesetben a termék vásárlási helye szerinti adómértéket kell megfizetniük. Ennek az adónak a megfizetését követően a megvásárolt terméket az unió bármely tagállamból bármely tagállamba további adó- és vámteher nélkül lehet szállítani.

Sürgősségi egészségügyi ellátás

a május l. után a rövid idejű tartózkodás céljából beutazóknak ( üzleti célból beutazók, turisták stb. ), amennyiben baleset, vagy megbetegedés miatt sürgősségi egészségügyi ellátásra szorulnak- az EU tagállam, melynek terültén éppen tartózkodnak, a saját állampolgáraival azonos feltételek mellett ellátást nyújt. Az ellátás költségeit az a biztosító vállalja ( általában utólagos, biztosítók közötti elszámolás mellett ), amelyiknél az illető személy ténylegesen biztosítva van ( azaz általában a hazai társadalombiztosítás ). ezek feltétele, hogy az utazó rendelkezzen egy E 111-es jelzésű nyomtatvánnyal. ( Fontos az ellátás számláinak és receptjeinek megőrzése is ! ). Az E 111-es formanyomtatványt és további információkat - a külföldre távozás előtt minden esetben és az újbóli utazásnál ismételten - az Országos Egészségügyi Pénztárnál, illetőleg a lakóhely szerint illetékes Megyei Egészségügyi Pénztárnál kell igényelni és kitölteni.

Turizmus és EU

A turizmus egészét önálló területként szabályozó jogszabály nincsen. Az Unió a turizmus szabályozását az egyes közösségi politikák mentén fedi le (pl. versenypolitikai, fogyasztóvédelmi politika, közlekedéspolitika, támogatáspolitika).

Fogyasztóvédelem

Magyarország jogharmonizációs kötelezettségének eleget téve alkalmazta a 90/314/1 EGK irányelvet az utazási csomagról, az üdülési csomagról és a túracsomagról. A magyar szabályozást a 213/1996 (XII. 23. ) számú utazásszervező- és közvetítő tevékenységről szóló kormányrendelet, illetve az utazási és utazást közvetítő szerződésről szóló 214/1996 (XII. 23.)számú kormányrendelet tartalmazza.
Alkalmaztuk a 94/47 EGK számú irányelvét (az ingatlanok időbeni megosztott használatáról szóló szerződésekről), melynek hazai jogszabálya a 20/1999. (II.5.) kormányrendelet az ingatlanok időbeni megosztott használati jogának megszerzésére irányuló szerződésekről.

Vendéglátás

A fogyasztók érdekében, egészségük védelme miatt használatos a közétkeztetés és a vendéglátás területén a higiéniai és közegészségügyi szabályok betartásával működtetett HACCP rendszer. Az élelmiszerek higiéniás biztonságának növelését célzó EU szabályoknak megfelelő magyar jogszabályok a következők: 40/1995 (XI.16.) FM rendelet a Magyar Élelmiszertörvény kötelező előírásairól, 17/1999 (II.10.) FVM-EÜM rendelet az élelmiszerek előállításának és forgalmazásának élelmiszer higiéniai feltételeiről, 80/1999 (XII.28.) GM-EÜM-FM rendelet a vendéglátás és a közétkeztetés keretében történő élelmiszer előállítás és forgalmazás higiéniai feltételeiről.
Magyarország az EU csatlakozási szerződésben vállalta a HACCP rendszer csatlakozást követő azonnali alkalmazását, melyet az 54/2002 (XII.29.) GKM-EÜM-FVM rendelet szabályoz.

Letelepedés

A személyek szabad mozgása alapelvének fontos részjogosítványa, hogy a magyar állampolgárok (és tekintet nélkül állampolgárságukra családtagjaik) letelepedési jogot élveznek az Európai Unió tagállamaiban és Izland, Liechtenstein és Norvégia területén és kérhetik az EGT tartózkodási engedély kiállítását. Az engedély érvényessége főszabályként öt év, de a tartózkodás jogcímétől függően ettől is eltérő lehet, Külön irányelvek szólnak a munkavállalók, a diákok, a nyugdíjasok, az önálló vállalkozók, az önálló vagyonnal rendelkezők, illetve családtagjaik tartózkodási jogáról.

Munkavállalás

A csatlakozási tárgyalásokon megállapodás született arról, hogy a jelenlegi tagállamok legfeljebb hét évre korlátozhatják az új tagállamok munkavállalóinak szabad piacra jutását. ( Mindez természetesen a nem munkavállalási célból történő utazást, tartózkodást, az önálló vállalkozók szolgáltatásnyújtását, vagy a nyugdíjasok letelepedését nem korlátozza. )

6. Milyen hatást gyakorol a magyar társadalomra az Európai Unió tagsága.

(Az itt leírtakkal egyetlen szó erejéig sem értek egyet)

Az EU tagság pozitív hatással volt a magyar gazdaságra. Bár úgy tartják a magyar állampolgárok nem sokat tapasztaltak még a változásból, amit az Európai Unióhoz való csatlakozásunknak tudhatunk be, mégis vannak olyan emberek, akiknek életük gyökeresen megváltozott a tagságnak köszönhetően. Lehetőségeik kiszélesedtek, szakmai tudásukat már nemcsak az országhatáron belül képesek kamatoztatni, hanem külföldön is. És nemcsak szakmai tudásuk szempontjából előnyös munkakörük megváltozása, kiszélesedése, hanem abból a szempontból is, hogy ez által sokkal több tapasztalatot képesek szerezni munkájuk során.

Az Európai Uniós tagságunkat ezért ezek a személyek teljes mértékben támogatják, és úgy vélik minden magyar állampolgár képes elérni hozzájuk hasonló eredményeket, csak meg kell látni, találni, és kihasználni az adódó lehetőségeket. Mert véleményük szerint az EU tele van lehetőséggel, és a mi a legfontosabb, olyan lehetőségekkel, amely során a munkavállalók jelentős szakmai tapasztalatokat képesek szerezni.

A magyar lakosság bizakodó az Európai Unióval kapcsolatban, optimistán állnak az elkövetkezendő évekhez, hogy mind az egészségügy, mind a munkahelyek biztonsága terén pozitív változások fognak bekövetkezni.

A magyar termékek külföldi értékesítése számára mindenképpen előnyös volt a csatlakozás, mivel nőtt a versenyképesség, és egyre több országba nyílt lehetőség exportálni hungarikumukat. Bár itt jegyezendő meg, hogy ez nem minden magyar termék esetében történt így, például a magyar borok tekintetében

Vannak teendők, többek közt a konvergencia kritériumok teljesítése az euro bevezetése érdekében és az intézményrendszer modernizálása, de mindez csak igazolja, hogy az elkövetkezendő években Magyarországnak aktív politikát kell folytatnia. Magyarország elsődleges feladata az EU- s tagság tekintetében a hazai versenyképesség és foglalkoztatás helyzetének javítása, és csak azután kell törekedni az euro-zónához való csatlakozásra.

Hazánk európaiságát elfogadták a tagállamok, ami abban is nyilvánul meg, hogy nőni fognak a jövőben az uniós pénzügyi támogatások.

 Pozitív hatást gyakorolt az EU tagság a Nemzeti Fejlesztési Tervre is, amely az utóbbi két évben nagymértékben járult hozzá, a munkahelyek teremtéséhez, a befektetések gyarapodásához, és a magyar munkaerő szabad áramlásáért külföldre, a többi uniós országba.

Magyarországnak állami határai nem esnek egybe a nemzetivel, fontos az EU tagság, hiszen az unió mindig is nagy figyelmet fordított a nemzeti kultúrák és nyelvek védelmére.

A magyar gazdaságra, azon belül is a külgazdaságra gyakorol pozitív hatást a csatlakozás, ami hazánk részére nyújt EU- s regionális, strukturális, kohéziós támogatást.

A fiatalok életében pozitív változásokat hozott a tagság, átalakította a magyar oktatást annak érdekében, hogy összhangban legyen az EU célkitűzéseivel, és elősegítse azok megvalósulását (pl: bolognai rendszer bevezetése)

Fontos hazánk geopolitikai - geo stratégiai helyzetéből adódó előnyök kihasználására is. Ide értendő például a mezőgazdaság, vagy az a tény, hogy hazánk földrajzi fekvéséből adódóan összekötő kapocsként jelenik meg a Balkán országai és az Európai Unió között.

A kormánynak az elkövetkezendő időszakban nagy hangsúlyt kell fordítania a reformokra, legfőképpen a közigazgatásban.

A magyar gazdaságban folyamatos növekedés figyelhető meg, és az EU tagság következtében ez még inkább érzékelhetővé vált. De ami a legfontosabb, hogy Magyarország képes legyen kihasználni az EU adta lehetőségeket és élni velük.

Fontos, hogy az EU intézményeiben érvényesíteni tudjuk nemzeti érdekeinket. Természetesen a nemzeti érdek érvényesítésébe az is beletartozik, hogy segítsük az EU működését.

Az EU csatlakozás magyar oktatásra gyakorolt hatása, egyben érinti a magyar társadalmat is, legfőképpen a fiatalokat. Nagyon fontos az, hogy az EU adta lehetőségeket megfelelően ki tudjuk használni az oktatás terén is. Élnünk kell az EU adta előnyökkel, a modernizációs lehetőséget, azt, hogy közelebbi viszonyba kerülünk más országok oktatási rendszerével, tanulhatunk egymástól, így biztosítva a gyorsabb hatékonyabb fejlődést.

Az Európai Unió története  Az 1945 előtti előzmények

A különálló nemzetekből álló Európa egyesítésére már a modern nemzetállamok megszületése előtt történtek kísérletek, és időről-időre újra fölmerültek a Római Birodalom utáni kontinentális Európa történetében, amit egyesek a kisebb, gyenge nemzetek meghódításával, mások pedig dinasztikus kapcsolatok révén próbálták megvalósítani.

A frankok és a rómaiak birodalma egyaránt nagy területeket egyesített a kiterjedt államapparátus révén.

Amint az arabok meghódították a kereszténység ősi központját, Szíriát, és a 8. században elfoglalták Egyiptomot, fölmerült a kontinens vallás révén történő egyesítésének gondolata, ami azonban inkább vágyálom maradt a nagy egyházszakadás után.

A pacifista Victor Hugo 1847-ben javasolta a nemzetek békés egyesítését az együttműködés és egyenrangúság elve alapján. Nézeteit egy békekonferencián vázolta föl, de a hallgatóság kinevette. Ennek ellenére 1851-ben újból előrukkolt elképzelésével.

Az I. világháborút követően néhány gondolkodó újra eljátszott a politikailag egységes Európa gondolatával de a Nagy Gazdasági Válság, a fasizmus térhódítása, majd a második világháború megakadályozta az európai országok közeledésére tett kísérletek kibontakozását.

1943-ban Jean Monnet, hogy Európa országai túl kicsik ahhoz, hogy garantálják népeiknek a szükséges mértékű gyarapodást és társadalmi fejlődést. Az európai államoknak egy föderációban kell egyesülnie." Monnet-et ma az európai egység egyik atyjának tekintik.

Az integrációs folyamat első reménysége: az Európa Tanács

A háború végeztével a későbbi Európai Unió létrehozására irányuló lendületet az újjáépítés iránti óhaj és egy következő háború megakadályozása táplálta. Ennek érdekében többen egy föderáció, vagy egy európai kormány létrehozását szorgalmazták. Churchill zürichi beszédében (1946. szeptember 19.) hitet tett az USA mintájára megalkotott Európai Egyesült Államok létrehozása mellett, noha ebben Nagy-Britanniának nem szánt szerepet. Részben e beszéd hatására az 1948-as hágai kongresszus döntése nyomán 1949-ben megalakult az Európa Tanács, ami csupán kormányközi alapon működő, korlátozott hatáskörű szervezet lett.

1952-58 - A hat alapító tag

Az első lépés az EU megalakulása felé az Európai Szén- és Acélközösség megszületése volt. 1951-ben jött létre, alapító tagjai a Benelux-államok (Belgium, Hollandia, Luxemburg), Nyugat-Németország, Franciaország és Olaszország voltak. Azzal a céllal született, hogy a tagállamok megosszák egymás közt szén- és acéltartalékaikat, megelőzendő egy újabb háború kirobbanását

A hat alapító tagállam kísérletet tett integrációjuk mélyítésére, és az1957-es római szerződésekkel megalapították az Európai Gazdasági Közösséget („European Economic Community", ECC), valamint az Európai Atomenergia- Közösséget (Euratom). Az EGK javaslata abban állt, hogy a hat tagállam lépjen vámunióra. A szerződés alapja az ún. „négy alapvető szabadság": a javak, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlása lett. Az Euratom a közös és békés atomenergia-politikák összeegyeztetésére alakult. Az 1958. január 1-jén életbe lépett EGK lett a három közösség (tehát a Montánunió, az EGK és az Euratom) közül a legjelentősebb. Később átnevezték Európai Közösséggé.

A mai EU két párhuzamos folyamat révén alakult ki. Először is a szerkezeti fejlődés és az intézményi változások révén szorosabb kapcsolat alakult ki az államok között, és több hatáskör került nemzetek fölötti szintre, amit az „Unió mélyítésének" hívunk. A másik folyamat az EK bővítése 6-ról 27 tagúra, amit az „Unió szélesítésének" neveznek.

Az EU bővítése 1973

1973 - 9 tagállam. Az Egyesült Királyság, Dánia (Grönlanddal, de Feröer nélkül) és Írország csatlakozik. 1985-ben Grönland kilép a szövetségből.

A Nagy-Britanniával való kereskedelemtől igencsak függő Írország és Dánia úgy döntöttek, hogy követik a briteket az EGK-ba. Norvégia is ekkor jelentkezett a tagságért.

• Írországban a lakosság 83,1%-a támogatta a tagságot. (Május 10.)
• Norvégiában csak a népesség 46,5%-a volt az EK-tagság mellett. (Szeptember 25.)
• A dánok 63,3%-a támogatta az ország EK-tagságát. (Október 2.)

A norvégok így nem csatlakoztak az EK-hoz. Ez 20 évvel később is megismétlődött, amikor az ország Ausztriával, Svédországgal és Finnországgal együtt csatlakozott volna az Unióhoz.

A '80-as évek

1975. júniusában Görögország jelezte csatlakozási szándékát, és 1981. január 1-jén meg is történt az ország fölvétele (Konsztantinosz Karamanlisz elnöksége alatt).

 1985-ben a Dániához tartozó, önkormányzatisággal rendelkező Grönland kilépett a közösségből. Ezt a lépést népszavazás is megerősítette.

1986. január 1-jén Portugália és Spanyolország csatlakozott a közösséghez. Többen fontosnak érezték az Ibériai-félsziget csatlakozását, hiszen a terület történelmileg is igen fontos szerepet töltött be Európában. A két ország föladta történelmi versengését, és a csatlakozás után szinte azonnal könnyítettek a határellenőrzésen.

1986. februárjában Luxemburgban aláírták az Egységes Európai Okmányt (SEA, Single European Act).

1993 A koppenhágai kritériumok alapján döntik el, hogy egy ország alkalmas-e az EU-hoz való csatlakozásra. A föltételek szerint egy államnak demokratikusan megválasztott kormánnyal és működő piacgazdasággal kell rendelkeznie, tiszteletben kell tartania az emberi jogokat, és az EU-ban adódó kötelezettségeinek és céljainak eleget kell tennie. A tagság kritériumait az Európai Tanács 1993-as, koppenhágai ülésén határozták meg.  Uniós tagság feltételei:

• Az infláció nem léphette túl a 10 %-os „ álomhatárt"
• A gazdasági növekedés ütemének 3 % körülinek kell lennie /2,5 - 3,5 ig/
• Munkanélküliség maximum a lakósság 10 %-a

1995 Három újabb ország csatlakozik az EU-hoz: Ausztria, Svédország és Finnország. 2004 Május 1. - Ciprus, Csehország, Észtország, Magyarország, Litvánia, Lettország, Málta, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia csatlakozik az Európai Unióhoz.

2007. január elsején csatlakozott két újabb ország: Románia és Bulgária. Ezzel immár közel 500 milliósra növekedett az uniós állampolgárok száma. Horvátország csatlakozási tárgyalása továbbra is lendületesen folyik, Törökország csatlakozására pedig nagy valószínűséggel csak a belső reformok és a ciprusi viták rendezése után kerülhet sor, ha sor kerül egyáltalán rá.

Oldal: Társadalmi, gazdasági, politikai ismeretek 1.
Idegenvezető képzés honlapja - © 2008 - 2024 - turista.hupont.hu

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat